A rák kialakulásának lelki okai

Ma már széles körben elfogadott magyarázat, hogy a daganatos betegségek kialakulásához a lelki tényezők is hozzájárulhatnak. A Stresszkezelő program – „Égni kiégés nélkül” címmel meghirdetett hiánypótló előadás-sorozat a mentális zavarok bemutatásával szeretne segítséget nyújtani a már kialakult betegségek feldolgozásához és hátterük megértéséhez – hívta fel a figyelmet Gallai Dolores, a polgármesteri hivatal egészségügyi referense a sorozat első előadása előtt. Azt is hozzátette, hogy a Böszörményi úti irodaház B épületében minden héten kedden délután 4 órakor kezdődő előadások szakmai hétterét a Rákbetegek Országos Szervezete biztosítja.
Első alkalommal Szabó János, a civilszervezet elnöke a magabiztosság és a rák kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy a daganatos megbetegedés egyfajta világjárvány, közösen kell felvenni a harcot ellene. Magyarországon évente 68 ezer új rákos esetet regisztrálnak, megdöbbentő, hogy a fiatalok körében ez a szám megközelíti a 20 ezret. Minden évben 30 ezren hunynak el daganat következtében.
Sokan azt mondják, hogy a rákos betegek számának növekedését pszichológiai problémák okozzák, hiszen a mentális folyamatok hatást gyakorolnak a szervezet működésére. A leggyakoribb a kiégés, a negatív krízisfeldolgozás, a helytelen kommunikáció, amiknek a hátterét Szabó János a munkakeresés példáján keresztül mutatta be.
Egy kilencvenes években elvégzett német kutatásból ugyanis kiderült, hogy a munkaadók számára az állások kiosztásakor fontosabb volt az együttműködésre való képesség, az érzelmi teherbírás, a rugalmasság, a kommunikációs készség, vagyis a magabiztosság, mint a szakmai hozzáértés. A helyzet azóta sem sokat változott, hiszen a munkahelyre is igaz, hogy érdekeink érvényesítése mellett a kritikákat is tűrnünk kell, ahogyan az új kapcsolatok kialakítása is elengedhetetlen feltétele a boldogulásnak.
A kulcs a magabiztosság, azon tulajdonságok összessége, amik képessé tesznek minket egy helyzet felismerésére, kiértékelésére, valamint a helyzetnek megfelelő viselkedésforma kiválasztására és végrehajtására – hangsúlyozta Szabó János, majd feltette a kérdést: hogyan lehet elsajátítani ezt a tulajdonságot? Szerinte ebben segít a Bibliában olvasható gondolat: „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.”
A kígyó egyrészt gonosz és álnok, ugyanakkor értelmes, kitartó és céltudatos. Ezzel szemben a galamb az erkölcsi tisztaság, az áldozat és a méltóság szimbóluma, azonban egyúttal naiv, balga, tehetetlen és kiszolgáltatott.
Ha az emberi viselkedésre feleltetjük meg ezeket a tulajdonságokat, az áspiskígyó és a palimadár típust különböztethetjük meg. Az első nem törődik mások érzéseivel, mindenkin képes átgázolni, kapcsolatait saját előrejutásának megfelelően alakítja. A másik véglet a palimadár, aki mindig a körülmények áldozata, nem mer kiállni a jogaiért, mindent szótlanul lenyel, végül belebetegszik a megaláztatásokba, gyomorfekélyt, vagy akár rákot kap. Nem hiszi el, hogy az élet igazságtalan, ezért elrejti az érzéseit, arra számít, hogy a környezete majd csak rájön, mire lenne szüksége. Sokszor az ilyen emberek egész élete ezzel a „mártíromsággal” telik el.
Szabó János véleménye szerint az egyetlen igazi megoldás az arany középút, a másoknak nem ártó magabiztosság, amihez arra van szükség, hogy tudjunk nemet mondani, ne hagyjuk magunkat befolyásolni, megfelelően reagáljunk a kritikákra. A magabiztos ember képes helyén kezelni a dicséretet és az objektív észrevételeket, kifejezésre tudja juttatni az egyet nem értését, tehát nem menekül az elfojtásba. Sohasem sodródik, a nem kívánt kapcsolatokat egyszerűen megszünteti, ugyanakkor könnyen szerez új ismeretségeket.
A magabiztosság tehát arra az alapvetésre épül, hogy tisztában vagyunk a jogainkkal, amelyeket tiszteletben kell tartani, ahogyan mi is elfogadjuk mások jogait. Okosak, mint a kígyók, szelídek, mint a galambok: ez a követendő út, ami lelki kiegyensúlyozottsághoz és a betegségek elkerüléséhez, az egészséges élethez vezet.

Knp.