Szüreti mulatság Rózával és Mórral

Laborfalvi Róza (hétköznap Saly Noémi kadarnagysád) és Jókai Mór (civilben Tóth Yózsi kadarnagy) vezényletével ragyogó napsütésben az idén is kiváló időtöltést kínált a Svábhegyi Szüret. A jó hangulatról a Zsámbéki Lochberg Tánccsoport, a Tamási Áron iskola kórusa, a Budakeszi Hagyományőrző Kör, a Folt zenekar, no és persze a termelők által vitt jó mustok, borok gondoskodtak.
A szüretet immár negyedik alkalommal szervezte meg a Kadarka Kör a Jókai-kertben azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az évtizedeken át mellőzött szőlőfajta ismét az érdeklődés középpontjába kerüljön. „A kadarka termőterülete a hatvanas évektől jelentősen csökkent, egy ideje azonban újból felfutóban van ez a fajta” – mesélte az esemény főszervezője, Lucza Tibor.
A kadarnagy elmondta, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából az egykori Jókai-birtokon felélesztették a szőlőtermesztés hagyományát, így az itt termelt szőlőből rövidesen elkészíthetik Jókai borát, a Budai Vöröst. Ehhez a kadarkán kívül csókaszőlő és kékfrankos szükségeltetik: míg az előbbi két fajta már megtalálható a 0,3 hektáros termőterületen, az utóbbi még hiányzik, ám remélhetőleg hamarosan kékfrankost is szüretelhetnek a svábhegyi kertben.Ekkora területen, persze, nem lehet kereskedelmi mennyiségű bort termelni, a jobb években négy-ötszáz kisebb palackot tölthetnek meg Budai Vörössel. Jelképes mennyiségről van tehát szó, Lucza Tibor szerint azonban nem is ez a lényeg, hanem a hagyományok újraélesztése.
Ennek fontosságáról szólt Fonti Krisztina alpolgármester is, aki kiemelte, hogy a szüreti mulatsággal nemcsak a bortermelés tradícióit tudják feleleveníteni, hanem a svábok hagyományait is. Ehhez most is segítséget nyújtott a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a kerületi német nemzetiségi önkormányzat, mindkettő aktívan közreműködött abban, hogy minél több régi sváb szokást, ünnepet továbbörökítsenek a jövő generációinak.

d.