Így mulattak a budai svábok
Kellemes dallamok, izgalmas népi játékok, mondókák és versek – a budai svábok a MOM Kulturális Központban megmutatták, hogyan kell mulatni. A második alkalommal megrendezett sváb délutánon fiatalok és idősek egyként hívták vigadni a közönséget.
A csizmák pattogtak, a szoknyák pörögtek, miközben az apró szájakból a sváb szavak édes csengése dallamként adta a zenei aláfestést. Persze, nehezek a lépések, valljuk be, nem olyan könnyű a népi tánc; az apróbb hibák még beleférnek. Sőt, ettől válik igazán varázslatossá az előadás.
A Normafa Óvoda nemzetiségi csoportjának műsora tökéletes kezdése volt a sváb délutánnak, amelyen fiatalok és idősek hívták mulatozni a MOM Kulturális Központ közönségét. „Legfőbb célunk, hogy a tánc-, a zenei és az irodalmi vonatkozású tradíciókat felelevenítsük, ápoljuk és továbbadjuk a következő generációknak” – fogalmazta meg a kulturális esemény üzenetét Meskó Gyula, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület egyik alapítója, a hegyvidéki német nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese.
A vigasságban gazdag délutánon az összes fellépő valamilyen régi sváb hagyományt varázsolt a színpadra. Az egyik legkülönlegesebb műsorszám minden bizonnyal a Törökbálinti Hagyományőrző Néptánccsoport báránytánca volt.„A Törökbálintra betelepedett svábok húsvéthétfőn vettek egy bárányt, bementek a kocsmába, ahol beállítottak egy órát, és elkezdtek táncolni. A mulatozás során egy csokrot adtak körbe. Az nyerte meg a jószágot, akinek az idő lejártakor a kezében maradt a csokor. A győztes elkészítette nyereményét, és vendégül látta a többieket” – mesélte el a pódiumon felelevenített régi szokást Fekete Mária, a néptánccsoport tagja. Mint külön elmondta nekünk, a MOM-ban bemutatott báránytáncot 1939-ben járták el utoljára; a koreográfiát és a mulatság menetét pedig attól a két évvel ezelőtt elhunyt embertől ismerték meg, aki akkoriban megnyerte a csokrot.
„Morus Tamás szavai jutnak most eszembe: »A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.« Ez zajlik most itt. A Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a MOM Kulturális Központ nem arról mesél, mit olvastak Jókaitól, vagy mit hallottak a nagyszüleiktől, hanem újraélesztik a lángot, és megpróbálják továbbadni a közös ünnepség örömét” – méltatta a nagy sikerű rendezvényt Sikota Krisztina, a Hegyvidéki Önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke.
A színvonalas előadások után nem ért véget a mulatság: csapolt házi sör, ízletes perec és sváb dallamok várták a táncolni vágyókat. „Nagyon jól szórakozom! Hetvenegy éves vagyok, de most úgy érzem magam, mint ötven évvel ezelőtt. Boldog vagyok, hiszen az unokám is átélheti azt, amit egykor én” – mondta meghatódva Anna néni, aki gyönyörű népi öltözékével a többiekkel együtt valóban felélesztette azt a bizonyos lángot.
(bou.)