Van megoldás az időskori nagyothallásra

A hangok jelfeldolgozása a belső fülben történik, az információ a hallóidegpályán keresztül jut el az agyba, a beszédértés centrumába. Maguk a hangok hanghullámok formájában terjednek, amelyek a levegő részecskéinek sűrűsödéseiből és ritkulásaiból jönnek létre.
A levegőrezgés bekerül a hallójáratba, érintkezik a dobhártyával és a középfüllel, majd már mechanikai rezgés formájában eljut a belsőfül csigájába. Ott a folyadékok és hártyák elmozdulását okozza, végül a speciális szőrsejtek csillóinak elhajlása révén idegi impulzussá alakul át, ami a hallóidegrostokon halad tovább az agy felé. Bonyolult folyamatról van szó, ezért a halláskárosodásnak, így a sokakat érintő időskori nagyothallásnak is számos oka lehet – hívta fel a figyelmet az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadásában dr. Székely Éva, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.
Többféle halláscsökkenést különböztethetünk meg. A vezetéses típusú halláscsökkenés azt jelenti, hogy a hang csak részben jut el az érzékelés helyére. Okozhatja a fülzsírdugó, a dobhártya betegsége, valamilyen középfülgyulladás, bakteriális vagy vírusfertőzés, megfázás, nátha, reflux, allergia, orrdugulás, orrpolip és általában a duzzadt nyálkahártya.
Gyulladáskor nagyon fontos a nyákoldás, az orrcsepp használata vagy a melegítés. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, antibiotikumos kezelésre van szükség.
Idegi típusú halláscsökkenés esetén elsősorban a belsőfül, valamint a hallópályák elváltozásairól beszélhetünk. Ez lehet veleszületett, fertőzések hatására kialakuló, okozhatják vérellátási zavarok, cukorbetegség, magas vérnyomás, gyógyszerek, toxinok és akár erős akut vagy krónikus hanghatás is.
A leggyakoribb az időskori halláscsökkenés, amihez fülzúgás és szédülés társulhat. Ez a fajta hallásromlás a szőrsejtek fokozatos pusztulásával magyarázható, van, akinél a folyamat már 50 éves korban elkezdődik. Szimmetrikus, tehát mind a két fülön kialakul, és fokozatosan rosszabbodik. Nőknél általában minden frekvencián csökken a hallásképesség, férfiaknál inkább a magasabb frekvenciás hangok „vesznek el”.
A nagyothallás első jele, hogy zajos környezetben kevésbé halljuk a beszédet, a csoszogást, az óraketyegést, a csengő hangját, az apróbb neszeket. Ez jelentősen ronthatja a mindennapi társas érintkezések minőségét. Az időskori nagyothallás a világ népességének több mint 10 százalékát érinti, a süketek aránya meghaladja az 1 százalékot.
A fül-orr-gégész szakorvos egy szintén gyakori problémáról, a kóros hangosságfokozódásról is beszélt. Ennek tünete, hogy a beteg nem hallja a halk hangokat, viszont indokolatlanul zavarónak érzi, ha kicsit hangosabban szólnak hozzá. Ezt tapasztaljuk, amikor a hangosságfokozódástól szenvedő idős emberrel emelt hangon beszélünk.
Az átlagos beszédhangerő egy-két méter távolságból 50-65 decibel; a hangosságot a magánhangzók határozzák meg, a mássalhangzók kisebb intenzitásúak. Hetvenöt decibelnél hangosabban nem tudunk beszélni, e felett csak kiabálunk, ami nehezebben érthető, és a hallássérült emberek számára kifejezetten kellemetlen lehet.
A halláscsökkenés kezelésével kapcsolatban dr. Székely Éva hangsúlyozta: a kisebb mértékű elváltozás ideig-óráig agyi keringésjavítókkal, értágítókkal, vitaminokkal kordában tartható, a romlási folyamat lassítható. Amikor már jelentősebb a hallásromlás, az egyedüli hatékony megoldás a hallókészülék használata. Számtalan modell közül választhatunk: léteznek hallójárati és fül mögötti hallókészülékek illesztékkel, ezek teljesen elzárják a hallójárat bemenetét. A nyitott illesztésű hallókészülékek nem okoznak dugultságérzést, csak azokat az – elsősorban magas – hangokat erősítik fel, amiket a beteg nem hall megfelelően.
A felnőttkori halláscsökkenés egyre nagyobb arányban a zajártalom hatására alakul ki, nem véletlen, hogy a fiatalok között folyamatosan nő a halláskárosodottak száma. A zaj iránti érzékenység ugyanakkor egyénfüggő, ezért kell egyes munkakörökben rendszeresen ellenőrizni a hallás állapotát.
Ami a megelőzést illeti, sokat segíthet a fülvédő eszközök használata, a vitaminokban gazdag, egészséges táplálkozás, valamint lehetőség szerint a stresszes helyzetek elkerülése. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy hallásunkat minél tovább megőrizzük.

Knp.