Ünnepi konferencia a 75 éves Hegyvidék tiszteletére

A főváros XII. kerülete 1940-ben kezdte meg önálló működését. A hetvenöt éves születésnap alkalmából helytörténeti konferenciát szervezett a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény december 16-án a MOM Kulturális Központ kupolatermében.
A rendezvény egyúttal a hatodik Hegytörténeti Konferencia volt a sorban. A korábbi években szó esett már egyebek közt Barabás Miklós festőművész munkásságáról, Jókai Mór hegyvidéki kötődéseiről és Mátyás király e területhez kapcsolódó emlékeiről. A legutóbbi program azonban nem egy tematika köré épült; tizenegy előadó – történészek, régészek, művészettörténészek, építészmérnökök, helytörténeti kutatók – mutatták be, mennyire sokszínű a XII. kerület múltja. Annak ellenére, hogy több mint negyven éve működik helytörténeti gyűjtemény a Hegyvidéken, még mindig akadnak olyan témák, fehér foltok, amiket lehet és érdemes is kutatni.
Pokorni Zoltán köszöntőjében a helytörténeti munka fontosságának hangsúlyozása mellett arról is beszélt, hogy az önkormányzat nem titkolt célja a MOM környékét, valamint a Böszörményi úti és a Királyhágó téri fejlesztéseket összekapcsolva létrehozni egy kisvárosi hangulatú városközpontot. A polgármester kiemelte, hogy a Hegyvidék ugyan hetvenöt esztendős, mégis jóval nagyobb múltra tekint vissza, hiszen a terület több ezer éves történeteket, emlékeket is őriz. Ezt jól példázza a konferencia programja is, ami az ókori római leletektől a kortárs művészetekig számtalan témát felölelt.
Az első előadásban Balázs Attila, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója a XII. kerület kialakulásának históriájáról, a Mátyás király város életre hívásáról mesélt. Az Aquincumi Múzeum régésze, Lassányi Gábor a Hegyvidéken feltárt római kori leletekről beszélt, Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa a kerület régi vendéglőinek múltját ismertette, Salamin András, a Zugligeti Egyesület elnöke pedig Zugligeti értékeink címmel tartott előadást. Az érdeklődők megismerhették a kerület első világháborús síremlékeit, valamint azt, hogy a legújabb kutatások mit tártak fel Budapest 1944–45-ös ostromával kapcsolatban. Külön előadások foglalkoztak a kerületi természetvédelem történetével és Schwartzer Ferenc idegszanatóriumával.
A telt ház előtt, nagy sikerrel lezajló konferencián elhangzó előadásokat az önkormányzat szeretné megjelentetni a Hegyvidéki Históriák című könyvsorozatban, hogy minél több emberhez eljusson a helytörténeti kutatók által felhalmozott tudásanyag.

B. A.