Gyalogosbarát hellyé válna a megújuló Böszörményi út

Az önkormányzat képviselő-testülete tavaly szeptemberben hagyta jóvá a kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, amely kiemelt célként jelölte meg a városközpont rehabilitációját, ennek keretében pedig a Böszörményi út mint a Hegyvidék főutcájának megújítását. Egy olyan gyalogosan könnyen bejárható terület kialakítását tűzték ki célul, ahová a kerületben élők szívesen jönnek sétálni, vásárolni, illetve a kulturális, közösségi helyszínek, mint a Kulturális Szalon, vagy a Királyhágó téren hamarosan megnyíló Hegyvidék Galéria révén a szabadidejüket eltölteni.
„Azt szeretnénk, ha a hely önálló identitását megtartva olyan fejlesztésre kerülhetne sor, ami javítja a városképet, valamint használhatóbbá, működőképesebbé tenné a már meglévő funkciókat” – mondta el a tervek kapcsán a kerület főépítésze. Hapszné Tarcsafalvi Eszter szerint a Böszörményi út adottságai kiválóak, nemcsak a közterület elhelyezkedése, méretei, hanem az üzlethelyiségekkel, szolgáltató és közszolgáltató funkciókkal való ellátottsága révén is; jelenleg mégsem működik igazán jól a hely.
A főépítész a problémák közt említette a gyalogosok életét nehezítő körülményeket. Bár a Böszörményi út keresztmetszete végig elég széles, ennek ellenére a járdák osztottak, sok helyütt szűkek, tele vannak akadályokkal, különösen a társasházi tulajdonban lévő, előkertes részeken, ahol ezáltal meglehetősen nehézkes az üzlethelyiségek megközelítése. A szűk, néhol lépcsős járdák leginkább a kisgyermekesek, az idősek, valamint a mozgásukban korlátozottak életét nehezítik, akik számára fontos lenne, hogy akadálymentesen közlekedhessenek.
Hapszné Tarcsafalvi Eszter úgy látja, hogy a gyalogosan közlekedők számára sokkal jobb, élhetőbb körülményeket teremtenének a járdafelületek összevonásával. Az akadálymentesítést szolgálná, hogy a meglévő lépcsőket rámpával hidalnák át, a kereszteződéseknél a becsatlakozó mellékutcák útpályáinak szintjét a járdákéval egy szintre emelnék, illetve a jelenlegi szigetszerű villamos- és buszmegállókat összekapcsolnák a járdákkal, az útpálya érintése nélkül ugyanis biztonságosabb lehetne a le- és felszállás. Az akadálymentes járdafelületek vízelvezetése is kedvezőbb lenne a jelenleginél.
A társasházak hozzájárulásával lehetőség nyílna az előkertek zöldfelületének áthelyezésére a jelenlegi fasor sávjába. A koncepcióterv megvalósulásával nemcsak egységes zöldfelület jöhetne létre, hanem a járda is jóval szélesebb lehetne, amely közvetlenül csatlakozhatna az üzletekhez.
„Nem sétálóutcát, hanem sétálásra, kényelmes gyalogosközlekedésre alkalmas járdákat hoznánk létre” – hangsúlyozta a főépítész. Hozzátette, hogy a társasházakkal folytatott eddigi egyeztetéseken a lakók gyakran fogalmazták meg azt a félelmüket, hogy a környék a fejlesztés nyomán „vigalmi negyeddé”, lármás bulihelyszínné alakulhat át, ám ilyen irányú változást az önkormányzat sem tartana kívánatosnak. Épp ellenkezőleg: az itt élőkkel együtt azt szeretnék, hogy a kerület „kisközpontja” megőrizné eredeti, kellemes és nyugodt, polgári jellegét.
Az autóközlekedés az átalakítást követően is megmaradna a Böszörményi úton, azzal a különbséggel, hogy a járművek a villamospályán haladhatnának, legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel. Az úttal párhuzamos parkolás lehetőségét mindkét oldalon megtartanák.
A fejlesztés városképileg is javítaná a környéket, hiszen a Böszörményi út átépítése során egységes utcabútorokat helyeznének ki, emellett megújítanák, illetve bővítenék a növényállományt. Amennyiben az érintett társasházak hozzájárulnak, új formában megszépülhetnének az előkertek is, amelyek közül jó néhány sajnos eléggé elszomorító képet mutat ma a repedezett szegélyek, hiányos korlátok, a gondozatlan, vagy néhol már teljesen hiányzó növényzet miatt.
A társasházak hozzájárulása esetén az áthelyezendő előkerteket nemcsak újjáépítené az önkormányzat, hanem a fenntartásukat, folyamatos gondozásukat is átvállalná. A főépítész kiemelte, hogy a társasházi tulajdonban lévő területeket, így az előkerteket is kizárólag a tulajdonosok többségének támogatása esetén újítanák fel, alakítanák át, illetve gondoznák; kisajátítást egyáltalán nem tervez az önkormányzat.
Bár a Böszörményi úti fejlesztés ügyében még sok olyan részletkérdés van, amiben az érintett lakóközösségek nem értenek egyet, illetve más megoldást tartanának kívánatosnak, az alapvető célkitűzések többségét – mint például a forgalomcsillapítást, a villamospálya korszerűsítését, vagy a zöld felületek bővítését – az eddigi visszajelzések alapján úgy tűnik, általában támogatják az itt élők.
„Azáltal, hogy csökkenni fog a forgalom, élhetőbbé és értékesebbé válnak a lakások” – emelte ki a fejlesztés egyik várható pozitív hatását dr. Bacsó Mihály, a Böszörményi út 17/b számú épületet kezelő Pro Societas Kft. ügyvezetője. A közös képviselő elmondta, hogy a társasház októberi közgyűlésén megvitatták a fejlesztés koncepcióját, és azt támogatásra érdemesnek tartották.
A szóban forgó épület lakói különösen kedvezőnek találták, hogy az önkormányzat átvállalná a házhoz tartozó járda és előkert felújítását és rendben tartását, úgy, hogy eközben nem kell lemondaniuk a tulajdonukról. Szintén örültek annak, hogy az utcával együtt az épületek is megújulhatnak, az önkormányzat ugyanis ígéretet tett arra, hogy homlokzatfelújítási pályázatot ír ki a Böszörményi úti társasházak számára.

Forgalomcsillapítás, bővülő gyalogos- és zöld felületek

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a Böszörményi út átépítése során – a kerületi önkormányzat szándékaival egybehangzóan – a terület központi szerepének erősítésére törekednének. Ezt szolgálná az egységes utcakép kialakítása, a meglevő keresztmetszet újraosztása a gyalogos- és a zöld felületek növelésével, illetve az átmenő autós forgalom csökkentése.
A forgalomszámlálási adatok alapján a Böszörményi út forgalma csúcsidőben mintegy 400 jármű/óra, s ennek 40 százaléka az átmenő forgalomból adódik. A tervezett kialakítással ugyanakkor – a szoftveres forgalmi modellezéssel alátámasztott adatok alapján – várhatóan mintegy 20 százalékkal csökkenne a közúti forgalom. A járműforgalmat a közúti és a villamosforgalom közös útpályahasználatával, illetve a járművek 30 km/órás sebességkorlátozásával csillapítanák.
Az átépítés során természetesen megújulna a villamospálya is: a közúti forgalom számára is alkalmas hézagmentes bazaltbeton burkolatot kapna. A sínszálakat rugalmas gumi alátámasztással fektetnék le, ami jelentősen csökkentené a zaj- és rezgésterhelést. Mivel a jelenlegi keskeny peronkialakítás balesetveszélyes, és a hatályos műszaki előírásoknak sem fel meg, megfelelő szélességű – többségében a járdákkal egybeépített –, a buszok és a villamosok által közösen használandó peronokat terveznek, ahol utasvárók kihelyezésére is lesz lehetőség. A szabványokhoz igazodva a peronok hosszát is növelni kell, ezért – valamint a Beethoven utcánál létesítendő új gyalogosátkelő helyigénye miatt – a teljes tervezési szakaszon összesen körülbelül tízzel csökkenne a parkolóhelyek száma.
A leendő peronokat úgy alakítanák ki, hogy azok a legújabb, alacsonypadlós CAF villamosokat is ki tudják szolgálni a későbbiekben. A BKK megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén, a már meglevő szállítási szerződés terhére, további CAF villamosokat szerezne be. Ezek – a felső szakasz megállóhelyeinek átépítését követően – az 59-es villamos vonalán is megjelenhetnének.
Bár a legutóbbi, a Böszörményi út átépítésének tervei kapcsán tartott lakossági fórumon elhangzottak olyan vélemények, hogy azokon a helyeken, ahol a járda és a peron összekapcsolódik, a megállóba érkező villamosok és buszok esetleg forgalmi torlódásokat okozhatnak majd, a BKK szerint azonban ez a probléma kiküszöbölhető lesz. A napjainkban telepített jelzőlámpás csomópontok esetében ugyanis már lehetőség nyílik a közösségi közlekedési eszközök csomóponthoz történő érkezésének érzékelésére, ezáltal pedig megoldható a villamos, a busz, illetve a közúti forgalom összehangoltan történő, szétválasztott „beeresztése” a csomópontokba.
A tervezők a gyalogosrészek megnövelésével együtt a Böszörményi út teljes szakaszán szeretnék megteremteni az akadálymentes közlekedés lehetőségét. A teljes körű felújítás során minőségi anyaghasználattal, táj- és térépítészeti koncepcióval adnának a területnek egységes arculatot. Megújítanák a közvilágítást, és ahol szükséges, plusz víznyelőket helyeznek el.
További cél az utcai közműszekrények eltüntetése, melynek kapcsán a tervezés következő fázisában kezdik majd meg a szükséges egyeztetéseket a közműszolgáltatókkal. A zöld felületek rendezésére szintén egységes koncepció alapján kerülne sor. A meglevő fákat megtartják, valamint további ötven fa kihelyezését tervezik, amennyiben az alattuk futó közművek nyomvonala ezt megengedi.
A BKK kalkulációi szerint 2016 végéig szerezhetik meg az építési engedélyeket és a kivitelezéshez szükséges egyéb hozzájárulásokat. A források rendelkezésre állásától függően 2017-re tervezik a beruházás kezdetét.

Van igény a városközponti funkciókra

Fiatal, mindössze 75 éves a főváros XII. kerülete, s nincs történelmileg kialakult központja – jellemezte a Hegyvidék sajátos helyzetét dr. Kocsis János Balázs egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológiai és Kommunikáció Tanszékének munkatársa. A városszociológus felidézte, hogy a mai Böszörményi út és környékének beépítése az első világháború utáni időszakban kapott lendületet, amikor is az állam igyekezett jó minőségű lakhatást biztosítani a háborúban dicsőséget szerző polgárai és az állami alkalmazottak számára. Bár a kiemeltebb utcákban épülő házak földszintjén létrejöttek üzlethelyiségek, a környék beépítése során még nem merült fel egy városrészközpont kialakításának szándéka.
Kocsis János Balázs arról is beszélt, hogy a lakosság összetétele miatt az 1950-es évek negatívan érintette az itt élőket. Úgy látja, hogy a környék presztízsében az ezredfordulón állt be pozitív fordulat, ami a „középosztályosodás” folyamatával hozható összefüggésbe: megjelentek errefelé azok az átlagosnál jobb keresetű fiatalok – főként a nyugodtabb körülményekre vágyó kisgyermekes, ifjú házasok –, akik igényt tartanak a városközpontra jellemző magasabb színvonalú üzletekre, szolgáltatásokra.
A városszociológus szerint a Böszörményi út tervezett átalakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a terület központi szerepet töltsön be, hozzátette azonban azt is, hogy a siker sok mindenen múlik. Az utca működőképességéhez vonzó miliőre és változatos kínálatot nyújtó, jó boltokra van szükség, emellett nagyon fontos az is, hogy a változásoknak – amiktől sok idős ódzkodik a múltban gyökeredző rossz tapasztalatai miatt – minél több nyertese legyen.

d.