A Kaszás Attila-díj idei jelöltjei

Nemcsak lakókörnyezetünkben, hanem a szakmai környezetben is fontos, hogy inspiráló erőt jelentő közösségek vegyenek körül bennünket. A színházi világban különösen ösztönző a közösségben való együttlét, az együtt gondolkodás – fogalmazott Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának vezetője a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón. A minisztérium képviselője úgy véli, a színházi közösségek erősítéséhez hozzájárul a – Pokorni Zoltán polgármester és a Mozaik Művészegyesület által nyolc évvel ezelőtt alapított – díj. (A szervezést a kezdeményezést támogató kulturális államtitkárság megbízásából tavaly óta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.)
Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy 2008-ban, Kaszás Attila halála után olyan díjat kívántak alapítani, amit nem politikusok vagy bürokraták, hanem színészek ítélnek oda színészeknek, azoknak, akik kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépítő szerepet is betöltenek. A kormányzat most sem szól bele a díjazásba, csak a feltételeket teremti meg – változatlanul a színházi társulatok választják ki maguk közül a jelölteket, a második körben bent maradó három színész közül pedig a közönség döntheti el, ki részesüljön az elismerésben.
Ebben az évben harmincnégy társulat jelölt egy-egy művészt a díjra. Közülük a jelöltek egymásra leadott voksai alapján a Győri Nemzeti Színház tagjára, Csankó Zoltánra, a fővárosi Radnóti Színházban játszó Schneider Zoltánra vagy a Budaörsi Latinovits Színház társulatához tartozó Spolarics Andreára szavazhatnak a nézők. „A díjra jelöltek a szakma krémjét képviselik, ezért már a jelöltség is rangot jelent” – vélekedett Vasvári Csaba, a Mozaik Művészegyesület alelnöke.
A www.kaszasattiladij.hu oldalon már lehet szavazni a három jelöltre. A közönségszavazás augusztus 7-ig tart, ennek eredménye alapján a győztes augusztus 26-án, a kecskeméti Katona József Színházban rendezendő országos évadnyitó ünnepségen kapja meg a Kaszás Attila-díjat.

Csankó Zoltán színművész közel harminc éve kezdte színházi pályafutását, a főiskola után az Arany János Színházhoz szerződött, majd 1992-ben a Radnóti tagja lett. Itt gyakran együtt dolgozott Jordán Tamás színésszel és rendezővel, aki a Nemzeti Színházba invitálta, miután megválasztották főigazgatónak. Csankó 2004-től négy évig játszott a Nemzetiben, ahol több közös munkája is volt társulatbeli kollégájával, Kaszás Attilával. 2008-ban a Győri Nemzeti Színházba ment, számos nagy szerepet kapott – az idén például a Csiszár Imre rendezte Anna Kareninában Karenint, a Valló Péter által színre vitt „Vízkereszt, vagy bánom is én” című darabban Malvoliót alakítja.
Valló Péterrel nemrég egy újabb művet kezdett el próbálni Győrben, és szintén az ő rendezésében szerepel a szombathelyi – Jordán Tamás által vezetett – Weöres Sándor Színházban, a Mandragóra című komédiában. A színészt időnként Budapesten is láthatjuk: a Radnótiban három hónapja mutatták be a Turandot-t, amiben – mások mellett – a szintén Kaszás Attila-díjra jelölt Schneider Zoltánnal játszik együtt. A színház mellett sokat szinkronizál, Colin Firth és John Travolta rendszeresen az ő hangján szólal meg a magyar nyelven vetített filmekben.

Schneider Zoltán, aki másodszorra jutott be a Kaszás Attila-díj döntőjébe, 1994-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően az Új Színházhoz került, ahol két előadásban, a Hermelinben és az Éjjeli menedékhelyben is Kaszás Attila partnere lehetett. 2001 óta a Radnóti állandó művésze.
Az elmúlt tizenöt év során sok radnótis előadásban láthatta a közönség. Ezek közül ő maga is szívesen emlékszik vissza Spiró György Prah című darabjának főszerepére, a Cseresznyéskert Lopahinjára, vagy akár Lars von Trier A Főfőnök című abszurdjából az izlandiul hadováló Finnur Sigurdson figurájára.
„Nem vágyom máshova. Számomra nagyon fontos a társulat, biztonságot nyújt” – nyilatkozta egy alkalommal a Radnótiról Schneider Zoltán, aki csapatjátékosnak tartja magát. Szinte minden este színpadra lép, az elmúlt évadban játszott a Buborékokban, A párnaemberben, a Vágyvillamosban, a már említett Turandotban és A Főfőnökben, valamint az Alföldi Róbert rendezte Lear királyban, amit a napokban a POSZT, azaz a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik versenyprogramjaként is bemutattak.

Spolarics Andrea 1986-ban a Madách Színházban kezdte pályáját, majd 1988-tól négy évig a szolnoki Szigligeti Színház színésze volt. 1992 után a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem színész szakán tanított, ezzel egyidejűleg pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színházban lépett fel. 1997-ben az akkor megalapított Bárka Színház tagja lett, amely mellett tizenhét évig, az intézmény bezárásáig kitartott. Tavaly csatalakozott a Frigyesi András rendező vezetésével újjáalakuló Budaörsi Latinovits Színházhoz.
„Hiszek abban, hogy fontos, kik verődnek össze egy társulatban, milyen típusú színészek, és milyen típusú emberek. Az emberi minőség rendkívül meghatározó” – mondta a színésznő egy interjúban azt követően, hogy többekkel együtt leszerződött a budaörsi teátrumhoz. Spolarics Andrea a most zárult évadban eljátszotta a mostohát a János vitézben, a dajkát a Rómeó és Júliában, Romulus feleségét A nagy Romulusban, valamint Kamillát a Liliomfiban, amit szintén beválogattak a POSZT versenyprogramjai közé.

sz.

Az eddigi díjazottak

Szarvas József (2008)

Nemes Levente (2009)

Mátray László (2010)

Mucsi Zoltán (2011)

Bányai Kelemen Barna (2012)

Borovics Tamás (2013)

Nagy Alfréd (2014)

Mészáros Tibor (2015)