Visszatalálni Kodály tanításához

„Nem szeretnénk céltalanul keseregni, nosztalgiázni. Szeretnénk viszont megismerni a képzési területek lehetőségeit, gondjait, és előrevivő javaslatokat, gondolatokat megfogalmazni” – mondta az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán rendezett Mindennapos éneklés című konferencia céljáról megnyitóbeszédében Döbrössy János karnagy, tanszékvezető egyetemi docens. Az esemény alaphangját megadva ezután Kismartony Katalin karnagy, egyetemi docens, az ülés levezető elnöke felkérte a résztvevőket, hogy Tóth Árpád vezetésével és gitárkíséretével énekeljenek el egy kantátát.
„Mérések igazolják az ének-zenei tréning – ami egy éven át tartó rendszeres gyakorlást jelent – pozitív komplex következményeit – beszélt a zene agyfejlesztésre, a gyermekek értelmi, érzelmi fejlődésére gyakorolt hatásáról Csépe Valéria egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, agykutatással foglalkozó pszichológus. – A hang, a ritmus javítja a mozgással való összehangoltságot, a beszédfeldolgozás, az olvasás, a szövegértés, de még a matematikai gondolkodás képességét is. A kórusban való éneklés külön hozadéka az egymásra való differenciált figyelés készsége és felszabadító, endorfintermelő hatása.”
Nemes László Norbert karnagy, egyetemi tanár, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója Kodály nyomán úgy vélte, a színvonalas énektanításhoz szakmailag képzett tanárokra, megfelelő tananyagra és elegendő időre van szükség. „A gyermekhangokból kiinduló, új, eredeti műveknek nem vagyunk bővében. A feladat: visszatalálni Kodály tanításához” – összegzett.
Döbrössy János a tanító-, óvó-, csecsemő- és kisgyermeknevelői képzés történetét foglalta össze, fókuszban az énektanítással, ami jelenleg tizenkilenc intézményben zajlik az országban. Hraschek Katalin karnagy, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek (KÓTA) Ifjúsági és Zenepedagógiai Szakbizottságának elnöke a felső tagozatos zenei nevelésről és az iskolai énekkarokról tartotta referátumát. Mint mondta, a normál tantervű iskolákban – a zenetagozatosokkal összehasonlítva – a heti egy énekóra mellett nem könnyű a kórusvezető dolga, szerencsésebb a helyzet azokban az intézményekben, ahol az iskolaigazgató támogatja az énekkart.
Mindszenty Zsuzsanna főiskolai docens, karnagy, a KÓTA elnöke az ELTE zenetanárképzéséről beszélt. „Az egyetemen 1984-től működött egyszakos ének-zene tanárképzés, négyéves időtartamban. Úgy éreztük, ebben a formában magasabb színvonalú oktatást tudtunk biztosítani. A bolognai rendszer 2006-tól keresztbevágta az elképzeléseinket, így csak az utolsó két évben, a mesterképzés során lehetett komolyabban zenei oktatással foglalkozni. A mindennapos énekléssel kapcsolatban fontos lenne átgondolni a tanárképzés tartalmi részleteit.”
A plenáris ülés végén, stílusosan, egy 14. századi, kétszólamú, zsolozsmazáró fohászt énekeltek el közösen a résztvevők, ám utána még öt szekcióban folytatódott a munka. Az előadások és a szekcióviták összefoglalói, ajánlásai hamarosan egy kötetben látnak napvilágot.

B. Anna