Tudomány első vérig?
Egy korabeli, a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadása miatt Konkoly-Thege Miklós csillagászt párbajra hívta ki Herman Ottó – igaz, később elállt szándékától. Ez és hasonló érdekességek hangoztak el azokban a szakmai előadásokban, amelyekkel az idén 100 éve elhunyt neves tudósra emlékeztek, akinek nevét utca őrzi a XII. kerületben. A Lívia-villában a csillagászról szóló kiállítás várja az érdeklődőket március végéig.
Konkoly-Thege Miklós (1842–1916) csillagász, meteorológus, akadémikus, az asztrofizika tudósa, a hazai tudományos élet kiemelkedő alakja, emellett 1896 és 1905 között Tata országgyűlési képviselője volt. Tizenhat évesen került a pesti egyetemre, a kiváló fizikus, Jedlik Ányos tanítványa lett.
Berlinben tanult 1860–1863-ig, a fizika mellett a legkorszerűbb csillagászati tárgyakat hallgatta az ottani egyetemen. Diplomája megszerzése után számos európai csillagvizsgálót felkeresett, és személyes ismeretséget kötött a csillagászati műszereket gyártó üzemek vezetőivel.
1863-ban elvette feleségül Madarassy Erzsébetet. Kisfiait, Ferencet (1863–1971) és Eleket (1870) korán elveszítette. Ezután, 1971-től minden energiáját a munkájának szentelte, az ország csillagászati kultúrájának ügyét kívánta szolgálni. „Küzdőtere” eleinte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt, aminek 1876-tól levelező, 1882-től tiszteletbeli tagja lett. Egy alkalommal ott szólalkozott össze Herman Ottóval, aki egy tudományos előadása miatt párbajra hívta ki, ám később elállt szándékától. Mindenesetre Konkoly-Thegét és Gothard Jenő csillagászt az MTA felszólította, hogy költségkímélés érdekében ne adjanak be annyi dolgozatot…
Hét évvel az általa épített ógyallai csillagvizsgáló létrejötte után elhatározta, hogy csillagdáját az államnak ajándékozza; az államosítás hosszú huzavona után, Vlassich Gyula minisztersége alatt, 1898-ban történt meg. Konkoly-Thege Miklósnak köszönhetően az Ógyalláról átszállított eszközökkel Budapesten, a Széchenyi-hegyen létrejött az a csillagvizsgáló, ami az MTA csillagászati kutatóintézetének alapjául szolgált. Ógyallán (jelenlegi szlovák neve: Hurbanovo) a régi csillagvizsgálóból csak a nagy kupola eredeti, a többi részét életveszélyessé nyilvánították, a 80-as években lebontották, így a látogatók jelenleg az újraépült mását láthatják a ma világörökségi védelem alatt álló obszervatóriumnak.
Konkoly-Thege Miklós halálának 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Költő utcai Lívia-villában, ahol dr. Gazda István tudománytörténész a híres tudós kortársait mutatta be, életművéről pedig dr. Zsoldos Endre csillagász tartott vetített képes előadást. A március 31-ig megtekinthető tárlat eredeti képanyagának nagy része abból az albumból került elő, amelyet valaki egy ógyallai szemeteskukában talált – szerencsére elhozta Budapestre, és engedélyezte, hogy a kutatók másolatot készítsenek a felvételekről.
A villa falain fényképek láthatók Ógyalláról, a csillagdáról, a régi kastély belsejéről, a műszerek építéséről. Egy felvétel hajóskapitányként ábrázolja a csillagászt, más képeken tudós barátaival tűnik fel.
Konkoly-Thege közreműködött több más hazai csillagvizsgáló megalapításában is, köztük említendő a kalocsai, a herényi és a kiskartali csillagda. Lényegében ő teremtette meg kora magyar csillagászati szaknyelvét. Két évtizeden át vezette az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet. Szervezőmunkájának köszönhető, hogy Magyarországon kiteljesedett a meteorológiai szolgálat, s ez idő óta állnak rendelkezésünkre térképes időjárás-jelentések, -előrejelzések.
Kiváló műszertervező és műszerépítő volt, a meteorok és üstökösök neves kutatója. Sokoldalúságára jellemző, hogy a fényképészet jeles művelőjeként is ismert, hajóskapitányi és mozdonyvezetői vizsgával rendelkezett, s mindemellett több zeneművet komponált.
(Balajthy)