Idősen is figyelni kell az elhízásra!

Orvosi értelemben testsúlytöbbletről a testsúly és a magasság hányadosának ismeretében beszélhetünk. Ennek megfelelően túlsúlyosnak mondhatjuk azokat, akiknek a testtömegindexe (BMI) 25-30 közötti, vagy ennél nagyobb. Ez a meghatározás azonban némileg csalóka, hiszen nem veszi figyelembe a jelentős izomtömeget, ezért érdemes a has körfogatát is megmérni. Elhízás akkor áll fenn, ha a has körfogata nőknél 88, férfiaknál 102 centiméter feletti – kezdte a fiatal- és időskori elhízásról tartott előadását dr. Pusztai Péter endokrinológus az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi alkalmán, a Hegyvidék Kulturális Szalonban. A Budai Egészségközpont szakembere kiemelte, hogy a legfrissebb adatok szerint európai viszonylatban a magyarok kifejezetten túlsúlyosnak számítanak.
Elhízást okozhat a metabolikus-x szindróma, aminek jellemzője a magas inzulinszint és vérnyomás, valamint az alacsony HDL (ún. „jó”) koleszterinszint. Néma gyilkosnak is nevezik a betegséget, mert sokáig nem jár érezhető tünetekkel, látható jele a zsírszövetek gyarapodása. Metabolikus-x szindrómára utal a férfiaknál 94, nőknél 80 centiméter feletti haskörfogat.
Veszélyt jelent az alacsony vércukorszint (hipoglikémia), ami sok esetben a rosszul vagy túlkezelt 2-es típusú cukorbetegség következménye. Tünete a rohamszerű éhségérzet, majd a részegséghez hasonlító dülöngélés, az acetonos lehelet, az akadozó beszéd. A betegségben szenvedők a tüneteket a gyorsan felszívódó szénhidrátok gyakori fogyasztásával igyekeznek elkerülni, ami könnyen elhízáshoz vezethet. Súlygyarapodást eredményez a pajzsmirigy-elégtelenség is, igaz, ebben az esetben az elhízást inkább a bőr alatti folyadék felszaporodása okozza.
Az elhízás növelheti a daganatos betegségek kockázatát, nagyobb az esélye a krónikus vese- és májbetegségek kialakulásának. Cukorbetegség nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakul ki, jelentősen kitolódhat a műtéti lábadozás ideje. További szövődmények az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a nem megfelelő keringés, az agyvérzés, a szívinfarktus, az érelzáródás, a lábszárfekély, a köszvény, a porckopás, az epehólyag-betegségek és a depresszió, ahogyan az alvási apnoe (légzéskimaradás) hátterében is felfedezhető a túlsúly.
Ami a kezelést illeti, ha az elhízást betegségek váltják ki, akkor ezeket kell megszüntetni, minden más esetben az étrend- és életmódváltás segíthet. A legfontosabb a kalóriabevitel normalizálása, amihez tudni kell, hogy a szervezet kalóriaigénye a fizikai aktivitás függvényében naponta 25-50 kcal testsúlykilogrammonként.
Erre kell a legjobban figyelni, mivel a fogyókúrás étrend a megfelelő kalóriabevitelre épül. Ha például 80 kilósak szeretnénk lenni, ülőmunka mellett napi 2000 kcal bevitele ajánlott. Diéta során ennél kevesebb, 1200-1500 kcal-t fogyasszunk, figyelembe véve, hogy 1 g szénhidrát 4 kcal, 1 g fehérje 4 kcal, 1g zsír 9 kcal.
Az étrendünket úgy állítsuk össze, hogy a táplálékunk 45 százaléka legyen szénhidrát, 25 százaléka fehérje, 30 százaléka zsír. Ezzel a módszerrel fél év alatt 10 kilót fogyhatunk, méghozzá úgy, hogy a súlycsökkenés elsősorban a zsírszöveteket érinti.
Fogyasszunk alacsony glikémiás indexű ételeket, amik lassan és kevésbé emelik meg a vércukorszintet. Lényeges a mindennapos mozgás; a harmincperces, intenzív gyaloglás már elegendő, és a szobabiciklizés, a társastánc is kiváló súlycsökkentő. Előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség: a gyógyszerek közül a zsírfelszívódást gátló készítmények a leghatékonyabbak.
Dr. Pusztai Péter végezetül nyomatékosította: az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem jelentős egészségügyi kockázat, ezért mindenképpen komolyan kell venni.

-os