Az ősz tetszetős dísznövénye
Nálunk főleg a temetők környékén láthatjuk halottak napja idején, pedig a krizantém sokoldalúan használható kerti dísznövény és vágott virág. Termesztése nem problémamentes, változatos megjelenése miatt mégis érdemes vele foglalkozni.
A krizantém az arany- vagy napvirágot jelentő, görög eredetű tudományos nemzetségnév egyszerűsített átvétele. Az őszirózsákkal rokon, negyven fajt számláló nemzetség sok ezernyi nemesített változatát is ezen a néven ismerik és keresik már néhány ezer éve, amióta kultusza kezdődött.
Ázsiai őshazájában a legendák örök ifjúságot ígérő növénye volt, amelynek felkutatására és megszerzésére sokan indultak kalandos vállalkozásra. A csodatevő növényt nem, de a szépséges vad krizantémot megtalálták, amely dísznövényként általános ismertségre tett szert a mérsékelt övi országokban.
A legtöbb krizantém egynyári és lágyszárú, de vannak évelő és fásodó szárú félcserjék is köztük. A nemesítés eredményeképpen az egyszerű és telt virágok számtalan mérete és formája jött létre, ilyen például a pompon, a gömb, a sugár, az ernyő vagy a margaréta alak. Természetesen színek tekintetében is széles a paletta.
Bár a krizantém szó hallatán sokan a temetők virágaira gondolnak, a nemzetség számtalan faja elterjedt dísznövény, ami akár nyár elejétől a kései fagyokig nyílik. Vannak alacsony, bokros, kis virágú – gyakran margarétának keresztelt – krizantémok éppúgy, mint magas, egyenes szárú, egyetlen feltűnő virágot nevelők. A kertbe inkább előbbiek ajánlhatók, bár ápolásuk odafigyelést igényel.
A növény nem kedveli a meleget és a szárazságot. Ha a körülmények nem optimálisak, könnyen megtámadják a vírusok, amikből akár tucatnyi különbözőféle is megjelenhet rajta. Az ilyen példányok menthetetlenek, a védekezés a fertőzött növény mihamarabbi eltávolítására szorítkozhat.
Ha sikerül egészséges virágokat nevelni, okkal fájhat a kertész szíve, amikor a tél beköszöntével elfagynak a tövek. Azonban ilyenkor is van remény! Az elfagyott részeket vágjuk le néhány centiméterrel a talaj felett, majd takarjuk a tövet lombbal, mulccsal vagy szalmával. A krizantém elég jól tűri a hideget, és kis segítséggel áttelelhet. Tavasszal eltávolíthatjuk a takarást, és a növény hajtani kezd – s bár valószínűleg nem olyan gazdagon, mint az első évben, de újra virágokat nevel.
A krizantémok közül számunkra az elmúlt napokban a temetőknél kapható hatalmas fejű vágott virágok voltak a legfontosabbak. Ezek nevelése külön művészet, hiszen csak egy nagyon rövid időszakban van rájuk ekkora piaci kereslet. Lehet gyönyörű a virág október közepén, vagy november második felében, mégis sokkal kevesebbeket érdekel, mint a halottak napja idején. Fontos tehát, hogy a virágok tömege épp ekkor pompázzon a legszebben.
Ehhez időzíteni kell a virágzást, amit elsősorban az ültetés idejével, a visszacsípésekkel és a megvilágítás hosszával érnek el a kertészek. Szerencsére a krizantém jellemzően őszi növény, akkor kezdi kibontani szirmait, amikor a sötét időszak hossza meghaladja a világosét, azaz az őszi napéjegyenlőség után. Az időzítés szerepe tehát inkább az időjárási okokból kialakuló eltérések kezelésében lényeges.
A krizantém díszítőértéke mellett gyógynövény is. Egyes fajainak virága és levele ehető. Bora a történelmi időkben keresett gyógyszer volt. Kivonata gyulladáscsökkentő és sebek gyógyulását segítő szer. Jótékonyan hat a megfázásra, lázcsökkentő, és enyhíti a fejfájást is. Emellett emésztési panaszokra, szembetegségekre és magas vérnyomás esetén javallják használatát.
A krizantém tehát, akár kertben nevelve, akár cserépbe ültetve, tetszetős dísznövénye az őszi időszaknak. Sok odafigyelést igényel, de meghálálja a gondoskodást. Érdemes a színek és formák sokaságát kreatívan használva társítani a kerti ágyásokban, az ablakpárkányokon vagy az erkélyládákban.
(Barta)