Hangos szavak nélkül lett a nemzet példaképe

Papp László volt a világ első háromszoros ökölvívó olimpiai bajnoka – ugyanez később csak a kubai Teofilio Stevensonnak és Felix Savonnak sikerült. Ő az első magyar profi ökölvívó, aki bár közép- és nagyváltósúlyban versenyzett, mégis a legnagyobb tudott lenni: huszonkilenc meccsen huszonhétszer győzött, csak két döntetlen szerepel a neve mellett.
Akkor sem ő szenvedett vereséget, amikor a politikai vezetés nem engedte, hogy ringbe szálljon a profi világbajnoki címmérkőzésen. Pedig legendás edzője, Adler Zsigmond is megmondta: a meccs csak addig tartott volna, amíg tanítványa meg nem üti az ellenfelét – mesélték a MOM Kulturális Központban rendezett Papp László-emlékest kezdetén a moderátorok, Gyetván Csaba és Borbély Zoltán. Mint hozzátették, Papp Lacit mindenki szerette, még Peter Müller, a németek első számú bokszolója is, akit egyébként nagyon megvert a ringben a magyar ökölvívó-fenomén.
Papp László 2014 óta a Hegyvidék díszpolgára, ezer szállal kötődik a XII. kerülethez – mondta az ünnepségen Pokorni Zoltán polgármester. Fiatalon a Magyar Optikai Művekben dolgozott, ott ismerkedett meg az ökölvívással. Haláláig az Óra úton élt, aktív sportolóként, majd edzőként sok időt töltött a Normafán, az ökölvívók egyik kedvelt futóhelyén.
„Nehéz ma elképzelni, mit élhetett át az olimpiai csapat, amelynek tagjai a versenyen értesültek a forradalom eseményeiről. Papp László úgy lett harmincévesen ismét olimpiai bajnok, hogy közben hazulról rémisztő hírek érkeztek” – ecsetelte a melbourne-i, harmadik olimpiai bajnoki cím megszerzésének szomorú hátterét Pokorni Zoltán, majd egy közelmúltbeli ünnepség pillanatait idézte fel. Október 23-án a MOM Kulturális Központban az Arany János iskola diákjai adtak műsort az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából. Talán véletlen egybeesés, de éppen azt mutatták be, hogyan vigasztalja Papp László azokat, akik veszteségeket szenvedtek el a harcok idején.
„Szükségünk van legendákra, akikre nemcsak felnézhetünk, hanem rajtuk keresztül emlékezhetünk, és otthonosan érezhetjük magunkat szűkebb pátriánkban. Ezért is tiszteljük azokat, akik megőrzik nekünk Papp László alakját” – fogalmazott a polgármester.
Ifjabb Papp László egy emlékezetes esettel illusztrálta édesapja rendkívüli emberi és sportolói tulajdonságait. A melbourne-i olimpia döntőjében a ringet vesztesen elhagyó Jose Torres a meccs után kijelentette, ekkora pofonokat még egyszer sem kapott. Erre Papp László csak annyit mondott: ha minőségi pofonokat akar, jöjjön Magyarországra. Jose Torres egy interjúban később úgy nyilatkozott, nem tudott mit kezdeni a balkezes és követhetetlen lábmunkát bemutató magyarral, akit nagyszerű embernek és rendkívül intelligens sportolónak ismert meg.
Papp László a legnagyobb magyarok közé emelkedett, beépült a magyarság tudatába – jelentette ki N. Pál József sporttörténész, arra utalva, hogy neves ökölvívónk sportolóként egy csonkolt tudatú nemzet példaképe volt. Nem véletlenül kiabált be neki az egyik szovjet bokszoló elleni meccsén egy néző: „Laci, köszönd meg a felszabadítást!”
Az ’56-os forradalom után a hatalom elengedte profinak, feltehetően azért, mert a kádári vezetés demonstrálni akarta a világ felé, hogy nyitottak vagyunk, és nem követjük mindenben a Rákosi-érát. A világbajnoki döntőre mégsem mehetett ki, a szocialista rendszer nem tudott volna mit kezdeni azzal, hogy Magyarországnak profi világbajnoka van. A történtek ellenére Papp László a maga derűjével, tartásával élt tovább, bizonyítva, hogy félreállítani lehet, de megtörni soha.
Puskás Ferenccel együtt adtak reményt és szabadságot, egy napon született Bartók Bélával, míg Vörösmarty Mihály a melbourne-i olimpiai bajnoki címének megszerzése napján látta meg a napvilágot 1800-ban – tárt fel az emlékesten néhány érdekes történelmi párhuzamot N. Pál József, hozzáfűzve, hogy Papp László hangos szavak nélkül, puszta lényével testesítette meg a Szózat üzenetét – „Hazádnak rendületlenül” –, és foglalta el az őt megillető helyet a legnagyobb magyarok között.
A méltatásokat követően Presser Gábor zongorista-énekes, Szűcs Antal Gábor és Tátrai Tibor gitárosok, Jámbor Janka csellós, valamint Nagy Míra zongorista zenéltek a MOM Kulturális Központ kupolatermét zsúfolásig megtöltő nézőknek.

sm