Márton-napi lámpás menet

Énekléssel, játékokkal és az elmaradhatatlan lampionos felvonulással ünnepelték a Márton-napot a Normafa Óvodába járó gyerekek és szüleik. A vidám családi programot a nevelők előadása vezette be, akik Szent Márton alakját és az ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat elevenítették fel. Nem hiányozhattak a népi játékok sem, majd mielőtt elindult volna a lámpás menet, énekeltek is a gyerekek, a nemzetiségi csoport német nyelven.
Doba Csilla óvodavezető elmondta, az idei volt a harmadik alkalom, amikor az egész óvoda együtt ünnepelhetett. Korábban ugyanis csak a nemzetiségi csoportba járók vettek részt a Márton-napi mulatságon, amelyet természetesen az Őzike úti tagóvodában is megtartanak.
A készülődés már napokkal korábban megkezdődött, a gyerekek játékos formában ismerkedtek a Márton-napi hagyományokkal. Közösen készítették el a lámpásokat, valamint kivájták a kertet díszítő, nevető sárga tököket. A program sikeréhez a szülők is hozzájárultak, nekik köszönhető, hogy mindenkinek jutott a Márton-napi libazsíros kenyerekből.
Szent Márton 316-ban (egyes források szerint 317-ben) Savariában született, gyermekkorát Itáliában töltötte. A legenda szerint római katonaként a galliai Ambianum (ma: Amiens) kapujában, bár társai kinevették, egy didergő koldusnak adta a köpenye felét. Aznap éjszaka a köpenyével beburkolt koldus alakjában Krisztus jelent meg álmában, ennek hatására felvette a keresztséget.
Két évig volt még katona, majd úgy döntött, hogy az evangéliumot hirdeti, életét a szegények és árvák szolgálatának szenteli. Széles körben megismerték, és 371-ben Tours püspökévé választották. Nem tartotta magát méltónak a tisztségre, ezért elbújt egy libaólban. A szárnyasok azonban olyan hangosan gágogtak, hogy felfedték rejtekhelyét, így hamar rátaláltak. Innen származik a Márton-napi libasültkészítés hagyománya.

mm.