Vezető, hős és szent volt

„A történelem nehéz időszakaiban a gondviselés a benne bízó emberek számára mindig küldött olyan vezetőket, hősöket, szenteket, akik kiutat mutattak a nehézségekből. Ilyen vezető, hős és szent volt Márton Áron” – mondta Gaal Gergely, a Márton Áron-emlékév programjait szervező bizottság elnöke a Városmajori Gimnázium Angelica Szalonjában bemutatott, „A közösség szolgálatában” című vándorkiállítás megnyitóján.
Az elnök szerint a püspök életén keresztül bepillantást nyerhetünk a magyarság huszadik századi történelmébe. Felidézte, hogy a székelyföldi Csíkszentdomokoson 1896-ban született Márton Áron harcolt az első világháborúban, átélte a trianoni országcsonkítást, és megtapasztalta a kisebbségi létet. XI. Pius pápa 1938-ban nevezte ki gyulafehérvári püspöknek, ezt követően a második világháború évei, majd a kommunista diktatúra alatt „mindig kiállt az üldözöttek, elnyomottak védelmében, akikkel sorsközösséget is vállalt”.
A római katolikus magyarok és görög katolikus románok érdekében éppúgy felemelte szavát, mint a zsidók deportálása ellen – kiállásáért halála után a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a „Világ Igaza” címet adományozta a püspöknek. „A kommunista diktatúra több mint öt év börtönnel és tíz évnél is hosszabb házi őrizettel próbálta megtörni, sikertelenül. Ő mindvégig ugyanaz az ember maradt” – hangsúlyozta Gaal Gergely.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága azért hirdette meg 2016-ra a Márton Áron-emlékévet, hogy a különleges életmű Erdélyen túl is ismertté váljon. A program egyik legfontosabb része a vándorkiállítás, ami több mint tíz „példányban”, a magyar mellett román, lengyel, angol, olasz és spanyol nyelven járja a világot. A kárpát-medencei városokon kívül Krakkóban, Bécsben, Rómában, Brüsszelben, Washingtonban, New Yorkban és Buenos Airesben is kiállították már a tablókat.
„Márton Áron életműve példaértékű, a magyarság huszadik századi történelmének emblematikus figurája mindnyájunk számára erőt és hitet adhat” – mondta Fonti Krisztina alpolgármester a tárlat bemutatóján. Úgy vélte, az emlékévhez kapcsolódó rendezvények és a kiállítás – ami a MOM Kulturális Központ után második alkalommal szerepel hegyvidéki helyszínen – egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szentéletű püspököt mihamarabb boldoggá avassák.
A megnyitón Megyesi Schwartz Lúcia énekes és a zongorán kísérő Gráf Zsuzsanna karnagy, az Angelica Leánykar vezetője Kodály- és Liszt-műveket adtak elő, ízelítőként abból a műsorból, amit legutóbb Argentínában, a Buenos Aires-i kiállításon mutattak be az ott élő magyaroknak. Havas Judit előadóművész Ady- és Kányádi-versekkel lépett fel, míg az est végén gróf Nádasdy Borbála osztotta meg személyes gondolatait a közönséggel.
Az írónő Márton Áron jellemzéséhez felidézte azt a mondatot, ami 1944-ben, a zsidók deportálása ellen szót emelő híres kolozsvári beszédében hangzott el: „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

z.

Angelica a Müpában

A Magyar Örökség-, Junior Prima és Prima-díjas Angelica Leánykar december 15-én 19 órától a Művészetek Palotájában ad koncertet Gráf Zsuzsanna karnagy vezetésével, Komáromi Anna és Deák Andrea szólista, valamint a Junior Prima díjas Tóka Ágoston orgonaművész közreműködésével. A műsorban a többi között Bach, Brahms, Liszt és Kodály művei csendülnek fel. A koncertet 18.30-kor Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a programban szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.