Büszkék a gyökereikre

Ady Endre, Kacsóh Pongrác, Kiss Ernő, Lázár Vilmos – okkal lehet rájuk büszke a magyar nemzet. Kevesen tudják, hogy mindnyájan örmény származásúak voltak. Az idestova húsz esztendeje működő hegyvidéki örmény nemzetiségi önkormányzat kiállítással egybekötött gálaesten elevenítette fel az erdélyi örmények több száz éves múltját október elején. Az emlékezést irodalmi művek felolvasása, moldvai népi táncok és örmény dallamok színesítették.
„Édesanyám erdélyi örmény származású, így félig én is ehhez az ősi közösséghez tartozom. Büszke vagyok a gyökereimre, valamint arra is, hogy ilyen nagyszerű rendezvényt sikerült varázsolniuk a szervezőknek” – méltatta a MOM Kulturális Központban tartott gálát Vankó Gábor, aki gyermekeinek is igyekszik tovább adni kulturális örökségét.A MOMkult lépcsőházában október 9-ig látható kiállításon a Gajzágó, a Voit és az Alexa családokkal ismerkedhetünk meg közelebbről. A tárlaton közszemlére tett dokumentumból kiderül, hogy az 1200-as években az örmények az ősi Örményországból, a kaukázusi Ani városából menekültek el az iszlám vallási törzsek, törökök, tatárok ismétlődő támadásai, vérengzései elől. A hazájából elüldözött népcsoport végül 1669-ben Erdélyben lelt menedékre, az 1700-as években a kárpáti havasok lábainál alapított városokat.
Az említett családok ősei is ott telepedtek le, s ők már a kezdetektől értékes szerepet töltöttek be a magyar nemzet életében. Gajzágó Salamon az Állami Számvevőszék első elnöke volt, Alexa Ferenc örmény katolikus plébános neve pedig a nyelv ápolásában is jelentősnek számít: ő alkotta meg az ezer szóból álló örmény–magyar szótárt.
„Az örmények sok kiválóságot adtak a hazának – mondta Hegedűs Annamária, a hegyvidéki örmény nemzetiségi önkormányzat elnöke. – Ez a kiállítás segít abban, hogy az emberekhez még közelebb hozzuk, megismertessük velük a magyarság számára igen értékes erdélyi örményeket.”

B. M.