Mi lesz veled, éghajlat? Mi lesz veled, Föld?

1182: olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák már január végén virágoztak, s március végén az almafák már dió nagyságú gyümölcsöt hoztak.

1327: januárban ismét virágba borultak a gyümölcsfák.

1739: a Duna semmilyen jeget nem látott. Február elején olyan meleg volt, mint nyáron, és a méhek már jártak.

Íme, néhány rövid helyzetjelentés elődeinktől dr. Réthely Antal, az Országos Meteorológiai Intézet egykori igazgatója könyvéből, ami hazánk honfoglalás és 1901 közötti időjárását taglalja. Az érdekes részleteket Németh Lajos olvasta fel a Klímabarát esték első összejövetelén, a Barabás Villában.
„Bevallom, negyven évvel ezelőtt nem hittem a klímaváltozásban – mondta az ország egyik legismertebb meteorológusa. – Az én feladatom a rövid távú előrejelzés volt, vagyis az, hogy szerdán megmondjam, milyen idő várható vasárnapig. Ha ez más volt, mint ami bekövetkezett, akkor bizony már hétfőn megkaptam a visszajelzést… Ahogy az élet, úgy a légkör útjai is kifürkészhetetlenek. Mindig is volt éghajlat-ingadozás; felmelegedések és lehűlések váltják egymást. Az elmúlt két-három évtizedben azonban olyan dolgok történtek Földünk éghajlatában, amik miatt megváltozott a véleményem, és befogadó lettem a klímakutatók eredményeire.”
Az új beszélgetéssorozatot a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája indította el a Klímabarát Települések Szövetségével együttműködésben. Ez utóbbi szervezet elnöke, Kovács Lajos XII. kerületi alpolgármester ekképpen emlékezett vissza arra, amikor megfogalmazódott a különleges program ötlete: „Néhány hónappal ezelőtt Németh Lajossal a klímaváltozásról beszélgettünk. Ekkor jutott eszünkbe, milyen jó lenne, ha létrehoznánk egy olyan előadás-sorozatot, ami a téma fontosságára tudományos, ám könnyed módon hívja fel a figyelmet. Köztudott, hogy a Hegyvidék a főváros tüdeje – itt van a legtöbb zöld terület és park. Ezt a kincset azonban csak örököltük; büszkék lehetünk rá, ám valójában nem a mi érdemünk. A mi feladatunk, hogy megőrizzük. E célt szolgálja az együttgondolkodáson alapuló beszélgetéssorozat is, amelyen neves előadókkal és szakemberekkel kötetlenül vehetjük górcső alá Földünk jelenlegi helyzetét és jövőjét.”
Az első estén sok más mellett elhangzott, hogy az időjárás mindig is szélsőséges volt. A közismert példa szerint Grönlandnak nemcsak a történelme, de nevének eredete is kalandos. A szigetet Vörös Erik fedezte fel száműzetése során. A területet a vikingek királya zöld szigetnek, azaz Grönlandnak nevezte el – akkortájt ugyanis a régióban olyan enyhe éghajlat uralkodott, hogy az mezőgazdasági termesztésre és állattenyésztésre is alkalmas volt.A 14–15. századi „kis jégkorszak” is meglepő fejezete a meteorológiatörténelemnek. „Akkor nem jelentett súlyos problémát a népvándorlás, hiszen voltak szabad területek. Most más a helyzet – jelenleg több mint hét és fél milliárdan lakják bolygónkat; ha a változás folytatódik, komoly gondot jelenthet az olyan területek gyarapodása, amelyek az emberi élet számára alkalmatlanok” – figyelmeztetett Németh Lajos, aki mondandójához mindig hozzátette, hogy neki csak felvetései vannak, hiszen nem klímakutató, csupán az eddigi eredmények alapján alkot véleményt.
Az előadó felidézett egy vicces, ám emlékezetes történetet is: „Tizenöt évvel ezelőtt az egyik kolléganőm riportot készített a várható időjárásról. Megkérdezte tőlem június elején, hogy milyen lesz a nyár. Sok mindent mondtam, hiszen sok mindentől függ az előrejelzés. Az anyagot úgy vágta össze, hogy a húsz másodperces mondandóm lényege az volt, nyáron csak ázni és fázni fogunk. Aztán persze június második felében hőségriadót rendeltek el. Ezért álltam ki vizet osztogatni a Széll Kálmán térre az autósoknak…”
Tornádók, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, erős viharok, aszályok és árvizek – a meteorológus szemléletes fotókkal mutatta be az elmúlt évek emlékezetes tragédiáit, köztük a 2006. augusztus 20-i, öt halálos áldozatot követelő vihart és a 2014-ben történt hatalmas pusztítást, amit a fákra fagyott ónos eső okozott a Normafán.
„Növekszik a tornádók száma. Azelőtt három-, négyévente fordult elő egy; az elmúlt évtizedben azonban tucatnyit lefotóztak – mesélte Németh Lajos. – A kétkedők szerint nincs változás, csak az okostelefonok elterjedése miatt van mód arra, hogy több ilyen felvétel készüljön. Egy dolog azonban biztos: a szélsőséges időjárás gyakorisága növekszik. Megéltük azt is, hogy egy-egy trópusi ciklont, hurrikánt idehaza is elnevezzünk. Zsófia és Angéla a mi ciklonjaink. Világszerte rendkívüli időjárási helyzetek vannak. Rómában akkora tornádó volt 2016-ban, amekkora az Amerikai Egyesült Államokban szokott lenni. Azt, hogy a meleg Földközi-tengerből nyert energia ilyen erős tornádót generált, már nem lehet szó nélkül hagyni. Mintha a mediterrán térség feljebb tolódott volna – olyan gyors a változás, hogy ha ez így folytatódik, akkor sem a növény-, sem az állatvilág nem tud alkalmazkodni. Nem beszélve az éghajlatváltozással járó vízproblémáról. Napjainkban millióknak nem jut elegendő és tiszta ivóvíz.”
A meteorológus a klímakutatók aggodalmairól is beszélt: „Azt mondják, hogy ha az évszázad második felére sikerül megállítanunk a gyors felmelegedést 2-2,5 Celsius-foknál, akkor van visszaút. Most 0,9-1 Celsius-foknál tartunk. Ha elérjük a 3-4 Celsius-fokot, baj van. Földi éghajlat akkor is lesz, csak az a kérdés, hogy az a földi élet számára is alkalmas lesz-e.”
A klímaváltozás vizsgálata nem egyszerű tudomány, sok a feltételezés és az óvatos megfogalmazás. A tények ellenben vitathatatlanok, és az is, hogy tennünk kell valamit. Az 1988-ban alapított IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, magyarul: Éghajlat-változási Kormányközi Testület) szerint 95% a valószínűsége annak, hogy az éghajlatváltozásról mi tehetünk – az üvegház hatású gázok ugyanis jelentősen befolyásolják a Föld hőmérsékletét.
A Klímabarát esték első alkalmának sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az előadás után a vendégek töretlen lelkesedéssel folytatták az eszmecserét. „Különösen érdekelnek a zöld felületekkel és a klímaváltozással kapcsolatos témakörök – ezért is jöttem el. Igyekszem minden szempontból klímabarát lenni. Vannak olyan online programok, amikkel bárki megnézheti, mekkora az ökológiai lábnyoma, és mi lenne akkor, ha a Földön minden ember úgy élne, ahogyan ő. Spórolok a vízzel, lekapcsolom a villanyt mások után, szelektíven gyűjtöm a hulladékot. Ezek nem nehéz dolgok, így is lehet élni” – tanácsolta a huszonegy éves Dürr Miklós, az angliai Durham University társadalomföldrajz szakos hallgatója.
„Nagyon örülök, hogy az estén több fiatal is részt vett – értékelt Kovács Lajos alpolgármester. – Nem állunk meg, hiszen a Klímabarát Települések Szövetsége április 30-án Fenntarthatósági napot szervez a MOM Kulturális Központban, ahol izgalmas programokat kínálunk az érdeklődőknek. Senkit nem akarunk befolyásolni, vagy meggyőzni. Csak annyit szeretnénk, hogy az emberek elgondolkodjanak a témáról, olvassanak, tájékozódjanak. Aki informáltabb, bölcsebb döntést tud hozni.”
A Klímabarát esték következő összejövetelének időpontja június 1-je. Az előadó személye egyelőre nem ismert, de a találkozó témája adott: az időjárás, az éghajlat változásai, s végső soron Földünk sorsa.

Boussebaa Mimi