Iskolákba is eljutott a Szülői Akadémia

„Óriási a különbség a gyerekek és a szülők tapasztalatai között” – hangsúlyozta Szabó Krisztina, a Hegyvidéki Önkormányzat kommunikációs vezetője a Németvölgyi Általános Iskolában megrendezett Szülői Akadémián annak kapcsán, miért is indították el tavaly szeptemberben a Hegyvidéki ONvédelem Programot. Mint mondta, a kezdeményezés alapjául szolgáló, az Európai Unió kutatásaihoz hasonló, átfogó kerületi felmérés arra mutatott rá, hogy a szülők rendre alábecsülik azokat a problémákat és veszélyeket, amikkel a fiatalok naponta szembesülhetnek az interneten.
A felmérés eredményeiből Menyhárt Éva önkormányzati képviselő, a fórum moderátora emelt ki néhány megdöbbentő adatot. Minden ötödik gyermek találkozott már olyan ismeretlen személlyel, akivel a neten került kapcsolatba, ilyesmiről ugyanakkor csak a szülők 6%-ának van tudomása. Szexuális tartalmú ajánlatot a megkérdezettek 15%-a kapott, ezt azonban a szülők alig 2%-a feltételezte.
A fiatalok 30%-a élt át fenyegetést, zaklatást a közösségi oldalakon, 20%-uk pedig elismerte, hogy ő maga is küldött durva, zavaró üzeneteket. Ezzel szemben csak a szülők 21%-a érzi úgy, hogy gyermeke szenvedő alanya lehetett bármilyen internetes agressziónak, és mindössze 3%-nyian sejtik azt, hogy csemetéjük másokat zaklathatott az online térben.
„Míg tizenöt-húsz évvel ezelőtt az iskola falai között maradtak a konfliktusok, ma ezek folytatódnak az iskolán kívül, időben és térben terjednek a neten” – magyarázta a közösségi oldalakon gyakori zaklatások, kiközösítések hátterét Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, az UNICEF Magyar Bizottság korábbi gyermekjogi igazgatója. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülők sokszor elbagatellizálják az internetes fórumokon a gyerekek között kialakuló konfliktusokat, pedig ezek legalább annyira megviselik őket, mint az iskolai esetek.
Gyurkó Szilvia azt javasolja, hogy a kommunikáción keresztül építsünk bizalmat. Szerinte fontos lenne, hogy ne csak akkor kérdezgessük gyermekeinket, ha már baj van, hanem a mindennapi életben kell megtalálnunk azokat a helyzeteket, amikor tét nélkül lehet beszélgetni egymással. Például amikor a gyermek hazamegy az iskolából, ne csak arról faggassuk, mi volt az ebéd, hányas lett a matekdolgozat, hanem azt az egyszerű kérdést is tegyük fel: „hogy vagy, hogy érzed magad?” Jobban megnyílik egy tizenéves, ha nemcsak azt érzi, hogy beszámoltatjuk, hanem tényleg kíváncsiak vagyunk arra, milyen hangulatban van.
„Ha a szülők beszélgetnek a gyermekeikkel, előbb-utóbb kiderülnek a problémák” – csatlakozott az elhangzottakhoz Jacsó János, a XII. kerületi rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztályának vezetője. A rendőr százados olyan esetekre hívta fel a jelenlévők figyelmét, amikkel bűncselekményi minősítésük miatt a rendőrség is kiemelten foglalkozik.
A többi között arról is beszélt, hogy a közösségi oldalakon a fiatalok bizalmába férkőző, magukat általában tininek kiadó felnőttek pornográf képeket csalhatnak ki áldozataiktól, sokszor azzal a céllal, hogy később zsarolhassanak a felvételekkel. „Amennyiben ilyen, vagy hasonló internetes visszaélések jutnak tudomásukra, tegyenek feljelentést a rendőrségen!” – kérte a rendőrkapitányság munkatársa a szülőktől.
A káros tartalmak ellen való védekezéshez Bereznai Gyula, a Magyar Telekom önkéntes oktatója adott technikai jellegű tanácsokat. Mint mondta, százszázalékos védelem nem létezik, ám jó eséllyel nem nyílnak meg a gyerekeket felzaklató, felnőtteknek szóló oldalak, ha a szülők szűrőprogramokat telepítenek a számítógépre. Ilyen programokat minden internetszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani ügyfeleinek.
Míg az előző tanévben a MOM Kulturális Központ adott helyet a Szülői Akadémiák interaktív előadásainak, most „házhoz ment” a program: nyolc hegyvidéki iskolában több száz szülő részvételével rendezték meg a biztonságos internethasználattal foglalkozó fórumokat. A legtöbb találkozón Németh Barbara, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi programvezetője is részt vett, aki az elhangzott észrevételek alapján azt emelte ki, hogy a szülők többsége nem csak egy-egy veszélyforrásra fókuszálja figyelmét. Sokan ugyanis amiatt aggódnak, hogy a túlzásba vitt netezés függővé teszi gyermeküket.
Németh Barbara szerint függőségről leginkább akkor beszélhetünk, ha az már a gyermek fejlődését akadályozza. Nem szabad elfelejteni – tette hozzá –, hogy a mai fiatalok körében a közösségi oldalak a kapcsolattartás fontos eszközei, és azok számára igazán előnyösek, akik a valós térben nehezen nyílnak meg mások előtt.
A túlzott nethasználat ellen az egyik legjobb módszer az, ha rendszeresek az olyan együtt töltött családi alkalmak, amikor sem a gyermek, sem pedig a felnőttek nem szorongatnak a kezükben okostelefont. Nekünk, szülőknek, jó példát kell mutatnunk, hiszen ha a gyerek már kiskorától azt látja, hogy anyuka és apuka még vacsora, vagy beszélgetés közben sem tud elszakadni a mobiljától, akkor ezt a mintát építi be a saját életébe.

d.

A Hegyvidéki ONvédelem Program 2016 őszén indult el az önkormányzat szervezésében, azzal a céllal, hogy az interneten leselkedő veszélyekre irányítsa a szülők és a pedagógusok figyelmét, s megoldási javaslatokat kínáljon a gyerekek védelme érdekében. Ennek részeként hirdette meg a Hegyvidéki Önkormányzat a Szülői Akadémiák sorozatát, és „Út a médiaértéshez a digitális világban” címmel hatvanórás, akkreditált továbbképzéseket indított a kerületi pedagógusok részére. Emellett szakemberek önként jelentkező középiskolásokat képeztek ki kortárs mentorokká, akik néhány évvel fiatalabb diáktársaiknak tartanak foglalkozásokat.