A Hegyvidék helytörténeti irodalma - A Budai Hegyvidék

A Hegyvidék helytörténetét feldolgozó kiadványok közül ezúttal egy olyan könyvről lesz szó, ami tágabb földrajzi egységet ölel fel, mint a XII. kerület, mégis igen jelentős ismeretanyagot gyűjtöttek össze benne a szerzők szűkebb otthonunkról is. Juhász Árpád és Gál Éva kötetét, a Budai Hegyvidéket a Képzőművészeti Kiadó jelentette meg az 1980-as évek végén.
A könyv két nagyobb egységre tagolódik. Az elsőben két hosszabb tanulmány olvasható, az egyik a Budai-hegység földtörténetével, barlangjaival, növény- és állatvilágával foglalkozik, a másik pedig a településtörténettel és a kulturális emlékek bemutatásával. A második részben 163 színes fotó mutatja be mindazt, amiről korábban olvashattunk.
A földtörténet iránt érdeklődő olvasót 200 millió évvel ezelőttre kalauzolja vissza a kötet, amikor azok a mészkő- és dolomitrétegek keletkeztek, amelyek a Budai-hegység fő részét alkotják. Végigkövethetjük a Sas-hegy, a János-hegy, a Zugliget kialakulását, valamint átfogó képet kaphatunk az ezen a tájon talált fosszíliák leleteiről is, csakúgy, mint a napjainkban itt fellelhető flóráról és faunáról.
A történeti tanulmány ott veszi fel a fonalat, ahol a földtörténeti befejezte: az őskori előzményeknél. Ebben, továbbá az ókort taglaló részben csak elvétve találunk a Hegyvidéket érintő adatokat, mivel bár a mai kerület területén is álltak villák a római korban, ám ezek száma elhanyagolható az aquincumi településen, vagy a dél-budai Campona nevet viselő római táborban lévőkéhez képest.
A könyv alapos áttekintést ad a középkor évszázadairól is, a Gellért-hegytől egészen Zsámbékig terjedő területről. Itt a többi között olvashatunk a mai Budakeszi út mellett található budaszentlőrinci pálos kolostorról. Részletesen felvázolja a török időket követő benépesülést, valamint azt is, hogyan alakult ki a terület – beleértve a XII. kerületet –, a lakosság szerkezete, hogyan leltek itt otthonra a svábok és a rácok. Szembeötlő Gál Éva történész kerületi kötődése, mivel írását főként XII. kerületi illusztrációkkal és fényképekkel színesítette.
Olyan forrásértékű felvételek láthatók a kötetben, mint a Hild József által tervezett, Mátyás király út 14. alatt álló klasszicista villa, vagy az ugyancsak az ő nevéhez fűződő, Budakeszi út 38. alatt álló épület. Illusztrációkon köszön vissza Eötvös József és Jókai Mór svábhegyi nyaralója, Zugliget látképe a 19. században és az Ybl Miklós által megálmodott Perger-villa a Béla király úton. A színes képmelléklet a nyolcvanas évek hangulatát idézi fel: a szabadság-hegyi (sváb-hegyi) teleket, a Normafát, a zugligeti kempinget, a Libegőt.
A Budai Hegyvidék című könyvet a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény könyvtárában lehet lapozgatni, és kis szerencsével antikváriumok kínálatában rábukkanhatunk.

Balázs Attila