Világhírű vendégek és telt ház a II. Cziffra Fesztiválon

Fellépett a világhírű csellista, Mischa Maisky és Fazil Say török zongoraművész is. Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője elmondta, hogy tervei közt szerepel a programhelyszínek bővítése és akár egy világkörüli turné is.

Rövid filmbejátszással kezdődtek a II. Cziffra Fesztivál esti hangversenyei a MOM Kulturális Központban, Cziffra György virtuóz zongorajátékát csodálhattuk meg eredeti koncertfelvétel-részlet megtekintésével. Az igazi fesztiválhangulat kialakításához olyan momentumok is hozzájárultak, mint a jegyszedő hölgyek ruháján visszaköszönő zongoraklaviatúra, a büfében kapható, zongorabillentyűket idéző tortaszelet (a Szamos Marcipán jóvoltából), továbbá – kapcsolódó rendezvényként – két Cziffra-ösztöndíjas képzőművész festményeinek kiállítása.

Zene a szemnek címmel Pajor Ildikó huszonhat festménye volt látható a MOMkult épületében. A festőművész számára inspiráló erőt jelentett Liszt Ferenc Transzcendens etűdök című műve, képein a zene által keltett érzelmeket fejezi ki. A címek önmagukért beszélnek: Eroica, Via Crucis, Sursum Corda, H-moll szonáta.
Kürthy Hanna alkotásait a Kossuth téri Szamos Café emeleti galériáján tekinthették meg az érdeklődők. A művésznő kapcsolata Cziffrával régi keletű, az ő kiállításával nyílt meg 1976-ban a Cziffra Alapítvány székháza a franciaországi Senlisben. Az ottani nyitókoncertet nagyméretű festményen örökítette meg. Az egyik itteni tablón olvashattuk az örömhírt, amely szerint tavaly Henry Hermond francia mecénás egymillió eurós támogatásával megoldódott a senlisi alapítvány további működtetése.
A II. Cziffra Fesztivál rangját az is jelzi, hogy a második esten megjelent Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita, a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, a Zeneakadémia igazgatója, dr. Vigh Andrea és a Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán is. A fesztivál művészeti vezetője, Balázs János zongoraművész nyitóbeszédében jogos büszkeséggel említette meg az első fesztivál eredményeit: Cziffra György Magyar Örökség-díjjal való posztumusz kitüntetését, négy zongoraművész (Balázs János, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly és Vásáry Tamás) mesterkurzusát fiatal tehetségek számára, valamint az országos zongoraversenyt.
A további tervek is merészek, hiszen az idei két helyszín a Művészetek Palotájával bővül majd, a meghívott művészek között pedig Chick Corea, Arkagyij Volodosz, Snétberger Ferenc éppúgy megtalálható, mint Várdai István csellóművész, vagy Szakcsi-Lakatos Béla zongoraművész. Cziffra György születésének századik évfordulóján, 2021-ben pedig akár a teljes fesztivált, akár a produkciók egy részét turné keretében a világ legrangosabb koncertpódiumain mutatnák be.A nyitókoncert szenzációja a fesztivál égisze alatt megalakuló tizenhét tagú kamarazenekar előadása volt, amelyet a Junior Prima díjas Kállai Ernő hegedűművész koncertmesterként irányított. Elsőként Mozart Egy kis éji zene című négytételes műve hangzott el. A mindenki által ismert és kedvelt első tétel lendületes indítása életigenlő vidámságot sugárzott. A kecses és lírikus második rész talán a legszebb része a szvitnek. A gyorsabb menüett és a befejező rondó kontrapunktikus bravúrjával az első tétel hangulatát idézi vissza. Ezt követte a nagy norvég zeneszerző, Edvard Grieg Holberg-szvitje. Az 1884-ben Ludvig Holberg drámaíró születésének 200. évfordulójára komponált romantikus mű eredetileg zongorára készült, de hamarosan maga a zeneszerző adaptálta vonószenekarra.
A szünetet követően Johann Sebastian Bach c-moll versenymű két zongorára című darabját adta elő Balázs János és Jandó Jenő. A koncert végén Liszt Ferenc Magyar fantázia című kamarazenei átirata következett Balázs Jánossal és a zenekarral. A kompozíció népszerű hangversenydarab, amelyben Liszt a korabeli cigányzene és a verbunkosok dallamvilágát dolgozta fel.A fesztivál egésze során szellemesen konferáló Bősze Ádám már korábban sejteni engedte, hogy nem a műsor szerinti Liszt-mű lesz az est utolsó darabja, és valóban, jött a meglepetés: a vastaps hatására a színpadon lévő zongorához nemcsak Balázs János ült le, hanem Jandó Jenő is, és Brahms Magyar táncainak fergeteges interpretálásával búcsúztak el a közönségtől.
A második este bátran nevezhető rendhagyónak. Előbb rendkívül érdekes előadást hallhattunk dr. Freund Tamás Széchenyi- és Brain-díjas neurobiológustól, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósától. Mi az improvizáció, és milyen folyamatok játszódnak le a zenei rögtönzés során a művészek agyában? – erről beszélt a professzor közérthetően, fotók, humoros ábrák segítségével.Saját kutatási eredményeire alapozva elmondta, hogy a művészetek, elsősorban a zene által gazdagított érzelemvilág hatékonyabbá teszi a tanulást, tartósabbá és egyedibbé az emlékezést, fokozza a kreativitást a tudomány területén is. Kiderült, hogy az improvizálás gyakorlatát ő maga is kipróbálhatta, hiszen számos alkalommal játszott klarinéton és tenorszaxofonon olyan neves hazai jazzmuzsikusok társaságában, mint Vukán György, Berkes Balázs vagy Kőszegi Imre.
Az előadás után Balázs János és Lajkó Félix zongora-hegedű kettőse illusztrálta az elhangzottakat, a két Liszt Ferenc-díjas művész a hangszerekkel való tökéletes azonosulás magasiskoláját mutatta be. Lenyűgöző volt hallani a közös improvizációk során létrejövő ritmikai és stiláris összhangot. A két ráadással együtt nyolc darabot adtak elő, magyaros motívumokból felépített téma éppúgy elhangzott, mint latin jazzmelódia, amikre mesteri rögtönzések születtek. A két zenész egymás minden rezdülésére azonnal reagált, szellemes replikáikat, zenei párbeszédeiket zajos tetszésnyilvánítás kísérte.A fesztivál történetében új helyszínen, a Zeneakadémia nagytermében két rangos koncertet hallgathatott meg a közönség. Először Fazil Say török zongoraművész Mozart, Debussy, Bach és Wagner művei mellett saját Paganini- és Gershwin-átirataiból játszott. Másnap, „Zongopera” címmel, Rost Andrea énekelt részleteket Bellini, Donizetti és Verdi operáiból, Balázs János zongorakíséretével.
Ha a tudományos előadással egybekötött improvizációs estet rendhagyónak neveztük, ez még inkább elmondható volt a MOMkult-ban rendezett Bárestről. A program Cziffra György azon művészi korszakát idézte fel, amikor először az 1930-as években, majd a háború után arra kényszerült, hogy a pesti éjszakában presszókban, bárokban és kávéházakban szerepeljen. Persze, virtuóz játéka és kivételes improvizációs készsége óriási hírnevet és népszerűséget hozott számára, a hivatalosság nem kis bosszúságára.
A koncertterem berendezése ezúttal a lokálokét idézte, ugyanis a széksorok helyére két-, négy- és hatfős, kerek asztalok kerültek. A kezdés előtti órában bárzongorista-felvételek szórakoztatták az érkező vendégeket, a Törley pincészet pezsgővel, a Takler borászat pedig a fesztivál számára palackozott borral kedveskedett nekik.
A múlt század legszebb melódiái csendültek fel az est háziasszonya, Szulák Andrea előadásában. Sárik Péter zongorázott, a magyar jazz doyenje, Berkes Balázs bőgőzött, a doboknál pedig Gálfi Attila ült. Az már szinte közhely, hogy Fényes Szabolcs, Horváth Jenő vagy Lajtai Lajos dallamai egyenértékűek George Gershwin, Cole Porter vagy Richard Rodgers sztenderdjeivel, de a korai magyar slágerek sorai is magas színvonalat képviselnek, nemritkán igazi költemények. A közkedvelt Lehet, hogy túlságosan szerettelek című dallal indított Szulák Andrea, aki nemcsak hangjával, de szellemes összekötő szövegeivel is azonnal jó kapcsolatot teremtett a nézőkkel.Ezt követően a Magyar Rádió jazzhegedűsversenyének egykori nyertese, ifj. Sárközy Lajos cigányzenekara muzsikált. Ő mindkét műfajban otthonosan mozog: egy 100 éves étteremben autentikus cigányzenét játszik az itt bemutatkozó öttagú együttes élén, egyben az East Gipsy Band jazz-zenekar oszlopos tagja is. A műfajok közti átjárhatóság jegyében a két formáció – a jazztrió és a cigányzenekar – együtt kísérte a világon alighanem legismertebb magyar kompozíció interpretálását, a francia földön karriert építő Kozma József Hulló levelek című dalát.
Ezután a cigányzenekar vette át a stafétabotot, s szebbnél szebb operettmelódiákkal (A vén budai hársfák…) és vérbeli cigányzenével szórakoztatta a nagyérdeműt. Elhangzott Kodály Zoltán Kállai kettősének részlete is. A prímás és a cimbalmos virtuozitása óriási sikert aratott.
Az ezt követő Django-jazz együttes, a Pankastic! műsorához a színpad átrendezésére volt szükség. Az Ellington zenekar közismert Caravan című számával vette kezdetét a műsor, és egymást követték a népszerű számok. A sokféle zenei formációból és stílusirányzatból összeállított „bárest” kellemes emlékével távozhattak a vendégek.
A Virtuózok, a Cseh Tamás Program és a Junior Prima díjasok másnap délelőtti előadása joggal kapta „A jövő generációja” címet. Miként Cziffra György is csodagyerekként tűnt fel, ma sem vagyunk híján különleges képességű fiataloknak. A koncert előtt adták át a Cziffra-kód vetélkedő nyerteseinek járó okleveleket és ajándékokat. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral közösen szervezett programban részt vevő fiatalok a könyvtár zenei gyűjteményének segítségével, modern technikai eszközök igénybevételével oldhatták meg a Cziffra György életével és művészetével kapcsolatos feladványokat.)
Elsőként Boros Misi Beethoven F-dúr szonátáját zongorázta el, majd Devich Gergő csellóművésztől hallhattuk Kodály Szonatináját és Chopin egyik polonézét, Kovalszki Mária zongorakíséretével. A nagybőgő mestere, Kökény Tamás három remekmű eljátszásával mutatta be rendkívüli képességét. Bloch Zsidó imáját, Botessini Tarantelláját és Paganini Mózes-fantáziájának részletét játszotta el. Zongorán Szűts Apor kísérte.
A sokoldalú Kállai Ernő hegedűszólója következett, aki megérdemelt sikert aratott Bach d-moll Chaccone-jának előadásával. Végül az öttagú FolkEmbassy zenekar erdélyi népzenei csokorral zárta a matinét. Ezzel zárult a fesztivál hegyvidéki programsorozata.
A Zeneakadémián megtartott gálakoncertet és díjátadót a fáradt fesztivállátogató a Bartók Rádió egyenes közvetítésében is meghallgathatta otthon. A II. Cziffra Fesztivál tehetségdíjasa Ránki Fülöp zongoraművész és Kállai Ernő hegedűművész lett. Életműdíjat kapott Jakobi László hangversenyrendező és Vásáry Tamás zongoraművész-karmester.
A gálakoncert sztárja a világhírű csellista, Mischa Maisky volt, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével Csajkovszkij-műveket játszott. A második részben Balázs János és a zenekar Chopin f-moll zongoraversenyét adta elő. S hogy a nagyszabású fesztivál még inkább a névadó emlékét idézze, Balázs János műsoron kívül egy Cziffra-átiratot iktatott be, ifj. Johann Strauss Denevér című nagyoperettjének részleteivel.A kitartó taps hatására különleges zenei produkció, a Maisky–Balázs duó következett. Két ráadás is elhangzott: Chopin g-moll szonátájának Largo tétele és Richard Strauss Holnap című dala. A természetesen szintén telt házas koncert résztvevői hatalmas ovációval köszönték meg a második Cziffra György Fesztivál élményeit.

Márton Attila