Vonzóbbá válhatnak a Böszörményi úti üzletek
A Böszörményi úti üzleteknek jelenleg is fontos szerepük van a hegyvidékiek kiszolgálásában, ám a nemrégiben elvégzett felmérések azt igazolják, hogy még bőven van bennük fejlődési lehetőség. A „Hegyvidék főutcájának” fejlesztési terveiről a XII. kerület polgármestere és főépítésze, a Budapesti Közlekedési Központ projektmenedzsere, valamint a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont munkatársai adtak tájékoztatást az érintett boltok tulajdonosainak és üzemeltetőinek.
„Sohasem lesz olyan a Böszörményi út, mint egy bevásárlóközpont, de a fejlesztésekkel az itt található üzletek is vonzóbbá válhatnak” – mondta el Pokorni Zoltán polgármester a boltok tulajdonosai, bérlői részére meghirdetett fórumon. Hangsúlyozta, nem egy „tematikus” utcára van szükség, ahol mindenki egyfajta profilra törekszik, hanem egymást kiegészítő, változatos kínálatot nyújtó boltokra.
A polgármester szerint az önkormányzat a Böszörményi út és közvetlen környezetének vonzerejét azzal növelheti, hogy nonprofit kínálattal egészíti ki a meglévő kereskedelmi funkciókat: rendezvényeket szervez, kulturális intézményeket tart fenn. Jelenleg itt működik a Kulturális Szalon, míg a Hegyvidék Galéria hamarosan a Királyhágó téren nyitja meg új kiállítóhelyét.
Az utca fejlesztése segíthet vonzóbbá tenni a környéket. A villamospálya korszerűsítése és az útpálya átalakítása a tervek szerint a főváros beruházásában valósulna meg, ezzel összehangoltan pedig a kerület a járdákat és – amennyiben megszületik a megegyezés az érintett társasházakkal – az előkerteket újítaná meg.
A főváros és a kerület támogatásával a házak homlokzatai és az üzletportálok is megújulhatnak, egy tervezett pályázat keretében ugyanis a társasházak, valamint az üzlettulajdonosok mindössze 25%-os önrész mellett végezhetnék el ezeket az értéknövelő beruházásokat. A lakóközösségek a tulajdonukban lévő előkertek rendbetételéhez is kaphatnak segítséget. Amennyiben együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal, önrész nélkül, 100%-os támogatással szépíthetik meg a házuk előtti zöld területet.
A főváros megbízásából elkészült útfelújítási terveket illetően Bátori Gábor, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) projektmenedzsere elmondta, hogy a beruházás nyomán egy forgalomcsillapított, közös használatú villamos- és útpálya jönne létre, az összevont és akadálymentesített villamos- és buszmegállók pedig az alacsonypadlós CAF járműveket is fogadni tudják majd. A Böszörményi út fejlesztéséhez kapcsolódva az Apor Vilmos téren kettős körforgalmat alakítanának ki, jelenleg ugyanis a jelzőlámpás kereszteződés csúcsidőben „visszaduzzasztja” a forgalmat.
A BKK munkatársa szólt arról is, hogy már elkészültek a projekt engedélyezési tervei, a kiviteli terveket 2017 májusára várják. Amennyiben lesz forrás a beruházásra, 2018–2019-ben valósulhat meg a Böszörményi út átalakítása.
„Az önkormányzat épületenként egységes, a homlokzatok architektúrájához igazodó kirakatok kialakítását szeretné elérni” – hívta fel a kereskedők figyelmét Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész. A típushibákat ismertetve kiemelte, hogy a rikító színhasználat, a reklámtáblák túlzó mérete, az üvegfóliázás, továbbá a korábbi évtizedekből itt maradt kirakatszekrények, előtetők és napernyők látványa építészeti szempontból erősen kifogásolható, épp emiatt – a minőségi problémák kiküszöbölését elősegítendő – készíttetett az önkormányzat a tulajdonosok számára ingyenesen hozzáférhető portálarculati terveket.
Kocsis János Balázs egyetemi docens, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont alelnöke arról beszélt a találkozón, hogy az önkormányzat megbízásából készülő kereskedelemfejlesztési tervhez többféle vizsgálatot is elvégeztek. Helyszíni megfigyeléssel a gyalogos utcahasználat intenzitását mérték, közel negyven mélyinterjút készítettek a boltosokkal, az Alkotás utca és a Németvölgyi út közötti területen pedig mintegy ötszáz ember bevonásával reprezentatív felmérés zajlott az itt élők vásárlói szokásairól, valamint a Böszörményi út kereskedelmi kínálatáról alkotott véleményéről.
A városszociológus az eredmények kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben fiatalodott a vizsgált terület lakossága, főként az ifjú családosok beköltözésének köszönhetően. Az utcahasználati mérések tükrözték a környék demográfiai összetételét, a boltokba betérők között ugyanakkor a lakossági arányukhoz képest sok az idős ember, ami azt mutatja, hogy a fiatalokat nem igazán tudják bevonzani a Böszörményi úti üzletek.
A polgármester bevezető gondolataira reflektálva Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője azon véleményének adott hangot, hogy ha nem is lehet bevásárlóközponttá alakítani a Böszörményi utat, van mód arra, hogy felvegye a versenyt a plázákkal. Ehhez a különböző profilú boltok megfelelő arányú jelenlétére, könnyű megközelíthetőségre, kellemes környezetre és összehangolt nyitvatartásra van szükség, de a közös reklám, az egységes arculat, valamint az eseménymarketing is nélkülözhetetlen kelléke a sikeres működésnek. Az ügyvezető hozzátette: a Böszörményi út fejlesztéséhez kapcsolódóan a korábban tartott két workshop és a mostani fórum után is folytatni akarják az egyeztetést a kereskedőkkel.
sz.