Száz éve született Devecseri Gábor

A Svábhegy oldalában, a Városkút forrásházánál terül el a Devecseri Gábor park. A hely a neves költő, író, műfordító emlékét őrzi, aki maga is a parkot szegélyező egyik épületben lakott. Az ő fordításában ismerhettünk meg több klasszikus görög irodalmi művet, mások mellett az Iliászt és az Odüsszeiát is.
Devecseri Gábor 1917. február 27-én született Budapesten, édesapja Devecseri Emil banktisztviselő volt. Református gimnáziumban tanult, ahol hamar megmutatkozott kiváló érzéke az irodalomhoz: tizenöt évesen jelent meg közös kötete Karinthy Gáborral.
Édesanyjának, Guthi Erzsébetnek köszönhetően olyan irodalmárok egyengették a fiatal Devecseri útját, mint Kosztolányi Dezső, vagy épp Karinthy Frigyes. Első önálló kötetének kiadására, amely A mulatságos tenger címet viselte, tizenkilenc éves koráig kellett csak várnia. Még egyetemistaként lefordította Catullus összes versét, és friss volt a festék a diplomáján, amikor már a Nyugat harmadik generációjához tartozó íróként tartották számon.
Több antik nyelven beszélt, a latin és az ógörög mellett perzsául is megtanult. Híres volt arról, hogy szinte bármiből tudott verset faragni. 1945-ben jelent meg a minden kisgyerek által ismert Állatkerti útmutató, mulatságos, szórakoztató állatversekkel. Az 1950-es években több Sztálint és Rákosit dicsőítő költeménye is napvilágot látott. Élete végén, hosszan tartó betegsége idején, a kórházi ágyon is írt – a hasfelmetszés előnyeiről…
Nagyon szerette a Hegyvidéket, kedvelt kirándulóhelye volt a Normafa, amelyet versben is megörökített. Ez ma is olvasható ott, kőbe vésve:

„Normafa,
Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,
Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,
Normafa,
Majdanidőn lombod közt éled az ének,
Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”

(Balázs)