A döntésképesség elsajátítható

A tét az, hogy tömegemberré válnak-e a gyerekeink, vagy önálló személyiséggé – jelentette ki Uzsalyné Pécsi Rita a Hegyvidéki Családépítő Klub legutóbbi találkozóján, a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A neveléskutató a döntésképességről tartott előadást, amely – mint elmondta – nem örökölt, hanem fejleszthető, elsajátítható.
A tanítás kisiskoláskorban kezdődik; ekkor a gyerek kikerül a „burokból”, minden érdekli, a rázúduló információdömping miatt pedig folyamatosan kérdések merülnek fel benne. A szülő feladata, hogy segítő kezet nyújtson neki, szelektálja a fontos és a kevésbé lényeges információkat. A szakember szerint a kesergés gyengíti az embert, az élet apró örömeit viszont meg kell keresni.
Dönteni csak döntve lehet megtanulni, amihez sok kis döntés vezet el. A gyereknél például az, hogy rábízzák a táska összepakolását. A kulcsszó a miért, ebből értheti meg, milyen következményei vannak a döntéseinek.
A döntésmechanizmust számos készség befolyásolja, nem lehet megértéssel, csak élményeken keresztül, tapasztalati úton elsajátítani. Pillére ennek a bizalom és az önbizalom, amit a beszélgetések, az érdeklődés és az elismerés táplálnak, hangsúlyozva azt, hogy a hibázás nem jellemzavar. Fontos a hála és a köszönet kimondása, ami ráadásul boldogsághormonokat szabadít fel a testben, csökkenti a stresszt.
A döntésfolyamat kulcskérdése, hogy mi lesz a mérce, amit a kötődésminta, a példakép, az azonosulás, az észlelési szűrés határoz meg: a lényeg, hogy kialakuljon az egyéni felelősséget vállaló, a lelkiismereten alapuló autonóm erkölcs. Ennek feltétele a hiteles felnőtt tekintély tartós jelenléte, a szerethető és követhető nevelő.

MM.