Segítség zöldtetők kialakításához

Formális keretek nélkül már eddig is volt kapcsolata a Hegyvidéki Önkormányzatnak a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetségével (ZÉOSZ), amelynek elnöke, Dezsényi Péter legutóbb a hegyvidéki Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál egyik kerekasztal-beszélgetésén osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. Mostantól jelentősen szélesedik a szerződéssel is alátámasztott szakmai együttműködés.
Kovács Lajos alpolgármester elmondta, hogy a ZÉOSZ-t az önkormányzat bevonja az építési szabályzat felülvizsgálatába, aminek során a zöldtetőkre vonatkozó jelenlegi előírásokat is cizellálnák. A 2009 óta érvényben lévő szabályozást jónak tartják – ennek köszönhetően több ezer négyzetméternyi zöldtető épült a kerületben –, az építtetőknek nyújtandó segítségként azonban részletekbe menő iránymutatásokat fogalmaznának meg a zöldtetők kialakításának lehetséges módjairól. Ahhoz ugyanis, hogy egy zöldtető valóban élő és szép legyen, a minimális talajvastagságon túl figyelni kell például a megfelelő rétegrendre, valamint arra is, hogy a körülményekhez igazodva válasszák ki a telepítendő növényeket.
„A kerület építési szabályzatában, új elemként, a zöldfalak létesítésének módjaira is kitérnénk” – jegyezte meg az alpolgármester. Hozzátette, hogy ebben a témakörben, a ZÉOSZ közreműködésével, már készült egy részletes szabálykönyv a fővárosi önkormányzat megbízásából, ami kiindulópontja lehet a hegyvidéki szabályozásnak.
A zöldtetők kialakítása kapcsán nemcsak a részletesebb építési szabályok nyújthatnak majd támpontot az építtetőknek, a ZÉOSZ a tervek szerint tanácsadással, előadásokkal is segíti az érintetteket a XII. kerületben, továbbá közreműködik két önkormányzati tulajdonú épület zöldtetejének kialakításában, hogy azokat a későbbiekben bemutatóhelyként is használni lehessen. Az egyik helyszínről már döntés született: a polgármesteri hivatal tanácsterme felett jöhet létre a Hegyvidék első „mintazöldteteje”.
„A polgármesteri hivatalnál extenzív, nem öntözött zöldtető épül” – beszélt a tervekről Dezsényi Péter, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke. A tervező elmondta, hogy az extenzív zöldtetők kialakításához általában elegendő egy vékony – a hazai éghajlat mellett minimum nyolc centiméteres – termőréteg, abba kerülnek a szárazságtűrő pozsgások, jellemzően varjúhájfélék. Főként ilyeneket ültetnének a hivatal U alakú tömbje által közrezárt tetőre is, ezek mellett más árnyék- és szárazságtűrő növényfajtákkal is számolnak.
Dezsényi Péter kiemelte, hogy külön kategóriát képviselnek az intenzív zöldtetők, ahol a termőréteg legalább harminc centiméteres, a növények pedig – amik cserjék, fák is lehetnek – rendszeres öntözést igényelnek. Az intenzív zöldtető kialakítása az extenzívhez képest jóval többe kerül, és leginkább akkor van létjogosultsága, ha valódi kerti funkciókat szeretnének a födémre telepíteni.
„A zöldtetők általános előnyei típustól függetlenül ugyanazok: szén-dioxidot és különböző méreganyagokat kötnek le, oxigént termelnek, párásítanak, hűtenek, és a biodiverzitáshoz éppúgy hozzájárulnak, mint mentális és fizikai egészségünk javításához” – hangsúlyozta a ZÉOSZ elnöke, aki néhány specifikus előnyt is megemlített.
Mindenekelőtt azt, hogy a zöldtető az épületeken hőszigetelő réteget képez, így télen a fűtés, nyáron pedig a hűtés költségeinek csökkentéséhez járul hozzá jelentős mértékben. A nyári melegben a növényzet párologtatása szintén kedvező hatású, hiszen hőt von el környezetéből, így az épületet is hűti. Számítások szerint még a legvékonyabb zöldtető is négyzetméterenként évente 4-5 kWh energiamegtakarítást jelent egy épületnél.
Az ingatlantulajdonosok számára hasznot hoz az is, hogy a zöldtető legalább a duplájára növeli a vízszigetelő lemez élettartamát, a termőréteg ugyanis elnyeli a hőingadozást és a közvetlen napsugárzást, aminek köszönhetően a vízszigetelő anyag sokkal hosszabb idő alatt öregszik el. A zöldtetőknek fontos szerepük lehet abban is, hogy a hirtelen lezúduló csapadék ne okozzon komoly károkat a városi infrastruktúrában, hiszen a kertekhez, parkokhoz hasonlóan ezek is olyan biológiailag aktív felületek, amiknek jelentős a vízmegtartó és vízvisszatartó képessége.

sz.

A zöldtetőkre vonatkozó jelenlegi szabályozás

A Hegyvidéki Önkormányzat építési szabályzata 2009 óta előírja, hogy új lapos tetők létesítése esetén, valamint a lapos tetők rekonstrukciója során – ha a meglévő épület nem védett, és a szerkezet a statikai szakvélemény alapján lehetővé teszi – a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét tetőkertként kell kialakítani, ahol a termőréteg vastagsága eléri legalább a nyolc centimétert.