Feketén-fehéren társadalmunkról

A Grafika Hónapja országos rendezvénysorozat kulturális intézmények, kiállítóhelyek, szervezetek, alkotótelepek és alkotóművészek munkáját hozza közös nevezőre, remélve, hogy az erőteljesebb megjelenés használ a grafika és a grafikusok megítélésének. A Munkácsy-díjas Szurcsik József Feketén-fehéren című tárlatával az idén a megújult Hegyvidék Galéria is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Harminc év grafikai terméséből tekinthetnek meg válogatást a látogatók a Királyhágó téren. Szurcsik József az emberiség és az egyén személyes problémáin keresztül a jelen kor társadalmi viszonyainak hatásával foglalkozik. Leplezetlen direktséggel, úgyszólván fehéren-feketén ír körül geopolitikai szituációkat, társadalmi jelenségek mozzanatait, kimondva a konkrét problémákat is. A különböző eljárásokkal készült, figurális grafikákat alkalmanként sorozatokba szervezi.
A kiállítás megnyitóbeszédére felkért Császár Lászlót negyvenéves barátság fűzi Szurcsik Józsefhez. A szépíró 60-on túl is kamaszos hevülettel fogalmaz: „Ha harc, hát legyen harc! Ma reggel megnéztem a globális békeindexet, csehül állunk – kezdte, majd hasonló hangvétellel folytatta. – Vegyük szemügyre a falakon lógó elpusztíthatatlan sárkányfogveteményt; erőszak, félelem, igazodási kényszer lóg a levegőben, a háttérben épp besúgásverseny zajlik; komfortos állapot, az áll hízelgően belesimul a nyakörvbe, a csukló hálás a bővebbre eresztett bilincsért, lógnak valami kampón, mint szalámik. Miféle etika kérhető számon a felvágottakon? A szavak is árulók, hallgassunk hát döbbenten, vagy higgyük, mindezekre léteznek isteni cáfolatok.”Nyolckéznyolcláb címmel nemrég jelentek meg Császár László írásai az Ab Ovo Kiadónál, az illusztrációkat Szurcsik József készítette. A grafikus a könyv minden oldalát „kézműves” módon, egyenként tervezte meg, összesen 149 rajzzal – a kötet szöveg- és képanyaga együtt és külön-külön, független alkotások gyűjteményeként is értelmezhető.
Kérdésemre, hogyhogy ilyen korán rátalált a hangjára, Szurcsik József így válaszolt: „Amikor 1986-ban Császár László barátom, aki akkor Hollandiában menekültként élt, felkért, hogy tervezzek borítót egy általa kiadott hangos irodalmi folyóirathoz, a Hangaarhoz, azt hittem, az a hatalmi hierarchiát jelképező humanoid férfiprofil, amit terveztem, legalább egy hónapra való szakmai muníciót hordoz magában. Évtizedek lettek belőle, és úgy érzem, még nincs vége.” A grafikus nagy szeretettel említette mesterei közt édesapját, Szurcsik János festőművészt és édesanyját, Sárkány Anna gobelinművészt.
Mozgalmas és sikeres életpályájának legújabb állomása, hogy 2015 óta a MOME Grafika Tanszékének tanszékvezető docense. „Imádom a diákjaimat – mondta –, rémesen tehetségesek!”

Balajthy Anna

A kiállítás május 26-ig tart nyitva (keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig). Cím: XII., Királyhágó tér 10.