Aranyra emlékeztek az Arany diákjai

Arany János a magyar szó egyik legnagyobb mestere volt, így minden bizonnyal elismerően bólintott volna, ha hallja a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákjainak nyelvi leleményeit a tiszteletére rendezett versenyen. Egyrészt születésnapi köszöntővers írása volt a feladat, másrészt Arany költeményeit kellett átfogalmazni oly módon, hogy a magánhangzók közül csak az e betű volt engedélyezett, valahogy így: Este lett, este lett, emberek elmerengnek / Selymes fekete eperkertben csendben szenderegnek.
Legalább ennyire érdekesnek bizonyultak a vállalkozó kedvű tanulók által angolra és angolról fordított Arany-művek. S ezzel még korántsem volt vége a költészettel kapcsolatos feladványoknak: a csapatkvízen és az applikáción alapuló Kahoot játékban tárgyi tudásra, míg a választott Arany-vers mondanivalóját egy pillanatban összesűrítő színpadi élőképek bemutatásánál kreativitásra volt leginkább szükség. Nagy sikert arattak a megzenésített versek, több produkciót – a mai stílusirányzatoknak megfelelően – számítógép segítségével készítettek, és vágtak össze a fiatalok.
Történelmi, irodalmi és földrajzi ismeretek is szükségeltettek ahhoz, hogy az Arany János életútját meghatározó, valamint a műveiből ismert települések, helyszínek a megfelelő helyre kerüljenek a vaktérképen. A kápolnamúzeumban előkerültek az Edward-akták, amelyek megoldásához A walesi bárdok történéseit kellett felgöngyölíteni. Fokozta az izgalmakat, hogy a szabadulószobát kizárólag a rendhagyó nyomozás végén megkapott kóddal lehetett elhagyni.
Természetesen az internet sem maradhatott ki az egész napos programból: az iskola területén található Arany-szobornál készült szelfik, az alkalomra összeállított Arany János Facebook-profilokhoz hasonlóan, gyorsan kikerültek a világhálóra. Kihirdették a Sashegyi Arany Iskolaalapítvány irodalmi és történelmi pályázatainak eredményeit, a helyezettek értékes ajándékokat, a kategóriák győztesei e-book olvasót kaptak.
Pihenésképpen a résztvevők megnézhették a legújabb Oscar-díjas magyar kisfilmet, a Mindenkit, majd Kováts Kriszta Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő adott koncertet. A zenés Arany-órán elhangzó dalokat Farkas Gábor Gábriel filcrajzokkal illusztrálta. Az előadások során Hermann Róbert történész, író a reformkor kalandos történeteiből mesélt el néhányat, a Petőfi Irodalmi Múzeum drámapedagógusai pedig a költő humoros oldalát villantották fel.
Arany János műveiben viszonylag ritkán esik szó ételekről, ezért is gondolták úgy a program szervezői, hogy felkérik Saly Noémit, mutassa be a korszak és Arany étkezési szokásait. A történész, muzeológus elmondta, hogy a költő szülőföldjén, ahogyan általában a magyar vidéken, a zöldségek, gyümölcsök és a kása számítottak alapélelmiszereknek, vörös húst csak jeles alkalmakkor, leginkább disznótor idején ettek. Néha csirke is kerülhetett az asztalra – ahogyan Arany írja a Családi körben, „egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek”, talán innen ered, hogy egyik kedvenc étele a paprikás csirke volt.Minden bizonnyal a debreceni református kollégiumban sem étkezett változatosabban, vándorszínészi évei alatt pedig a fogadókban megszokott fogásokat, rendszerint gulyást, zsíros, paprikás húst evett. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Pestre érkezésekor már súlyos epebeteg volt, így le kellett mondania a túrós csusza élvezetéről. Állapotára jellemző, hogy egy orvos barátja bicskával vette ki a bőre alá húzódó epekövet.
Nyaranta, jó levegőt és nyugalmat keresve, Arany János kiköltözött a Margitszigetre, és a fürdőszálló konyháján étkezett. A sors különös játéka, hogy akkori kisinasa, a szálló későbbi portása, Helyes Gyuri bácsi sok évvel később Krúdy Gyulát is kiszolgálta.
Egy ételt azért mégiscsak melegebb szívvel említ Arany János: egyik levelében azt ajánlja régi debreceni barátjának, Szilágyi Istvánnak, hogy süssön marcza fánkot, mert azt a legegyszerűbb megcsinálni, ráadásul nagyon finom. Hogy ez mennyire így van, arról az iskolanap résztvevői is megbizonyosodhattak, a konyhán ugyanis saját kezűleg készítették el a sűrű palacsintatésztából hirtelen kisütött édességet.

-sm-