Emlékezés Boldog Apor Vilmosra

„És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről, és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány, és nyilvános bűnös.” (Részlet Apor Vilmos püspök 1944. pünkösdvasárnapi prédikációjából.)
Apor Vilmos (1892–1945) erdélyi főnemesi családban született, kora ifjúságától a papi hivatás vonzotta. Az innsbrucki egyetemen végezte a teológiát, 1915-ben szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát, 1918-ban nevezték ki plébánosnak.
Hivatása gyakorlása során kiemelten foglalkoztatta az egyház szociális felelőssége, gyermekínségkonyhát működtetett, a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett, hozzájárult a szegény, de tehetséges tanulók segélyezéséhez. A Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett 1937-ben.
Négy évvel később, 1941-ben nevezték ki Győr püspökének. Foglalkoztatta a földreform kérdése, támogatta a kishaszonbérletek kialakítását.
Az esztergomi érsek 1944-ben őrá bízta a Magyar Szent Kereszt Egyesület – a keresztény hitre tért zsidók oltalmazására megalakuló szervezet – egyházi elnöki tisztét. Apor Vilmos a hozzá fordulókat bujtatta, vagy továbbküldte Angelo Rotta pápai nunciushoz, aki 1944-ben ezrével írta alá a vatikáni oltalomleveleket. A német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után, majd az ezt követő szovjet ostrom alatt felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül több száz embernek, nőknek, gyerekeknek nyújtott védelmet püspöki palotájában.A szovjet hadsereg március 28-án érte el Győrt. A püspök élelmiszert tároltatott, elsősegélyhelyet rendeztetett be a Püspökvár alatt húzódó pincékben. Március 30-án, miután megtagadta a rezidenciájára menekülő asszonyok kiadását, egy szovjet katona halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe.
Boldoggá avatási eljárását már 1946-ban megkezdték, de az eljárást 1949-ben felfüggesztették, és csak 1989-től folytatták. II. János Pál pápa 1997. november 9-én a Szent Péter téren boldoggá avatta; a szertartáson több ezer magyar zarándok is részt vett. Mártíromsága előtt Izrael a Világ Igaza kitüntetéssel tisztelgett.
A boldoggá avatás huszadik évfordulóján az Apor Vilmos Emlékbizottság koszorúzási ünnepséget szervezett az Apor Vilmos téri szobornál. A vértanú püspökre Horváth Zoltán terézvárosi plébános emlékezett, aki személyesen is jelen volt a húsz évvel ezelőtti, vatikáni szertartáson. Virágokat helyeztek el egyházi személyiségek, a Máltai Lovagrend és a Hegyvidéki Önkormányzat képviselői. Lerótta kegyeletét az Apor család leszármazottja, valamint a püspök emlékét őrző hívek között egy hölgy is, aki kislányként 1945-ben a győri Püspökvár katakombáiban bujkált.

BA