Gyógynövények az őszi betegségek ellen
Ahogy lehűl az idő, minden évben megjelennek a szokásos betegségek, a nátha, az influenza. Az előrelátó kertész, persze, már nyáron megszárított több gyógynövényt, ilyenkor csak a megfelelőt kell elővennie egy jó gyógytea elkészítéséhez.
Sok hobbikertész, természetjáró minden gyógynövényt begyűjt és megszárít, amihez hozzájut akár a kertben, akár egy kiadós kirándulás során. Már csak az a kérdés, hogy az otthon fémdobozokban, vagy szellős textilzsákokban tárolt levelekből melyik kerüljön az őszi betegségek ellen forralt gyógyteába.
Bár évek alatt mindenki kikísérletezheti magának, hogy szervezete mire reagál a legjobban, vannak általánosan használható receptek. Ezek egyik legfőbb alkotóeleme a hárs, amelyet könnyen összegyűjthetünk, mert a XII. kerület bővelkedik ezekben az illatos – és a méhek számára is kedves – fákban. A gyűjtés optimális időpontja az első virágok nyílása, szedni pedig a repítőlevélkével együtt kell a virágokat, bimbókat.
Szárítás után érdemes kissé összetörni a leveleket, hogy könnyebben beleférjenek a szűrőbe. Soha ne használjunk fémszűrőt, vagy teatojást, mert ezzel csökkentjük a tea jótékony hatását! A hárs elsősorban a torokfájást, a köhögést előzi meg és gyógyítja köptető hatásával. A szárított leveleket és virágokat forrázzuk le, és hagyjuk tíz percig ázni.
A megfázás elleni teák egyik fontos eleme a vitaminokban – különösen C-vitaminban – gazdag komponens. Erre a célra jó a szárított csalánlevél, amely egyben vértisztító is. A kertben kevésbé szeretjük, de a patakpartokon, völgyekben vagy más okból tápanyagban gazdag részeken tömegesen nő. Gyűjtéséhez csak egy kesztyű kell. Szárítva már ártalmatlan.
Ha a nyári hónapokban elmulasztottuk a csalán begyűjtését, akkor sincs veszve semmi, mert akár még most is lehet csipkebogyót szedni. A Hegyvidék városhoz közeli rétjein, tisztásain néhol tömegével fordul elő a vadrózsa, amely bőséges csipketermést érlel. A bogyókat – szükség szerinti mosás után – kicsit meg kell roppantani, hogy az értékes anyagok kioldódhassanak belőle, s a meleg ne tegye tönkre a vitaminokat és más hatóanyagokat.
A kakukkfű megosztó növény, mert erős ízével félreismerhetetlen karaktert ad a teának, amitől annak élvezeti értéke jelentősen csökken. Viszont hatása miatt ott a helye a megfázás elleni küzdelemben és a torokfájás csillapításában egyaránt. A kis levélkéket akár az ablakpárkányon, teraszon vagy a konyhakertben élő fűszernövényről is könnyen összegyűjthetjük. A forrázással készülő tea elsődlegesen fertőtlenítő hatású. (Ezt a tulajdonságát mumifikálás során, sebek kezelésében és bakteriális fertőzések leküzdésekor mindig is nagyra becsülték.)
A teakeverékbe szoktak bodzát, macskamentát, útifüvet, de akár kamillát is tenni. A korántsem teljes felsorolás végén pedig szerepeljen a citromfű, amely nem nyugtató hatása, hanem az íze miatt kerül a nátha elleni teába! A sok erős ízű gyógyfű teáját ez a növény teszi kellemessé, ami különösen a gyerekek esetében elsődleges szempont. Ha a teát nem forrón isszuk, hogy izzasszon, akkor némi mézzel tovább javítható az élmény és a hatás.
(Barta)