Humor és játék a nevelésben

A Budai Oktatási Napok szervezői az idén is olyan programsorozatot állítottak össze, amibe bevonták a hegyvidéki óvodákat, a XII. kerületben működő iskolákat és a helyi önkormányzattal szorosan együttműködő XII. kerületi pedagógiai szakszolgálatot is. A MOM Kulturális Központban rendezett plenáris programra meghívtak egy a köznevelés területén működő kiadót, valamint az érintett korosztályok számára fejlesztő kiadványokat, játékokat forgalmazó céget is.
„Tizenhét év sok. Tizenhetedik éve létezik ez a rendezvénysorozat, ami azt jelenti, hogy sikeres és szükséges találkozásról van szó. Nagyon tetszik az idei konferencia címe, a »Humor és játék a köznevelési intézményekben«, mert tényleg két fontos elemről van szó” – kezdte köszöntőbeszédét Pokorni Zoltán.
A Hegyvidék polgármestere szerint mindig nagy a kísértés arra, hogy már az óvodában tanítsuk a gyerekeket. Sokan megkeresik őt sokféle ötlettel, hogy mi mindent lehetne bevinni az óvodai nevelésbe – legyen szó sakkról, vagy közlekedési ismeretekről –, és szerinte ezekben a felvetésekben mindig van egy kis igazság. Mégis arra kéri a neveléskutatókat és szakembereket, álljanak ellen annak, hogy ezek az új ötletek, amik gyakran a kor szellemét, az üzleti versenyt tükrözik, betüremkedjenek a kicsik nevelésébe.
„Óvjuk és hagyjuk meg azt az időt a gyerekeknek, amikor szabadon játszhatnak. Hagyjunk nekik szabad időt arra, hogy elgondolkodhassanak a megfigyeléseiken, és leülepedhessenek a benyomásaik. Ne akarjuk képzéssel lefedni a szabad idejüket!” – mondta a polgármester.
„A humor boldogságához szeretet kell” – indította előadását dr. Pap János tudományos főmunkatárs, aki 2002 óta kutatja a nevetést, a bohócok, a nagy nevettetők titkait, a zenei vicceket, a humorérzéket. Hrabal Pepin bácsijával együtt azt vallja: „A világ mindig gyönyörű, nem mintha az lenne, de én úgy látom.” A humor a többi között nemcsak azért jó, mert jó hangulatba hozza az embert, hanem arra a bölcsességre is rávezet, hogy az életet úgy kell elviselni, ahogy van, lehetőleg mosolyogva.
A humor elsősorban tanulás eredménye – Pap János például a nagyapáitól és a bátyjától tanult meg nevetni. A gyermek az őt körbevevő felnőttektől látja, hogy azok min nevetnek, és jó szülői minta esetében azt is megtanulja, hogy a problémákat el lehet ütni viccelődéssel.
Felmérések szerint a gyerekek naponta négyszázszor nevetnek (a felnőtteknél ez a szám átlagban 5,3), ám sokszor nem jókedvből, hanem épp a szorongásukat feloldva. A kicsiknél 6-8 hetes korban jelenik meg a „mosolyválasz”, 2-4 hónapos korban a hangos nevetés, 4 hónapos kor felett az „örömválaszok”, és 8 hónapos kortól reagálnak a társas ingerekre. Kettő-négy éves koruk között kezdik felfogni az őket körbevevő világ valóságát, majd 4-6 évesen összeszedetten meg is értik azt, de az iróniával még nem tudnak mit kezdeni, a szarkazmust nem értik.
Pap János a 7-12 éves kamaszok humorát szereti a legjobban, az „aranykorszakot”, a „legjobb beszólások” időszakát. A főmunkatárs szerint oda kell figyelni, ha a gyermek folyton bohóckodik, mert az szeretethiányból fakadó viselkedés, aminek oka lehet a társak elismerése iránti vágy, valamint a szülők elismerésének hiánya is. „Jókedvűnek lenni jó” – vallja Pap János, aki minden szülőt arra ösztökél, hogy fedeztesse fel a gyerekekkel a humor játékosságát.
Dr. Arató Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa döntően közoktatási intézményekben dolgozott tanácsadóként, trénerként, mentorként a kooperatív tanulásszervezés hazai adaptációjának egyik élharcosa, aki a játékalapú tanulásszervezési módok kutatásával is foglalkozik. Részt vett a „Lapot kérünk!” matematikai társasjáték termékké fejlesztésében, amely Auth Andrea ötletéből indult ki, aki halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolában dolgozott, s ott jött rá, hogy a tankönyvközpontú matematikaoktatás mennyire eredménytelen náluk.
A kettejük által létrehozott „Iskolai doboz” 1–4. osztályig 85 százalékban lefedi a kerettantervet. A „Családi Csomag” – ami angol nyelven is megjelent – az óvodától a harmadik osztály elejéig segíti a gyerekek tanulását, a „Tematikus Dobozok” matematikai területekre bontva tartalmazzák a játékokat a nagycsoportos óvodásoktól a negyedik osztály végéig.
A kétnapos pedagógiai programsorozat évről évre kiváló lehetőség a szakmai eszmecserére. Emellett jó alkalmat nyújt betekinteni az adott intézmények mindennapos szakmai programjába, a fejlesztő nevelés által kínált új lehetőségekbe is.

VK.