Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Het_orszag_muveszei_a_Hegyvideken

Hét ország művészei a Hegyvidéken

Az idén huszonegyedik alkalommal rendezték meg a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepet. A tíznapos programra a hazai művészek mellett hét országból érkeztek alkotók.

A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep idei témája a „kereszteződések” volt. Kallós Judit, a Hegyvidék Galéria művészettörténésze, az alkotótábor vezetője elmondta, azért esett a választás erre az elvont fogalomra, mert minden művész talál hozzá kapcsolódási pontot, legyen akár absztrakt, akár figurális festő.
A vendégek nagy része a MOM Kulturális Központ földszinti termeiben dolgozott, néhányan viszont, főként a plein air festők, a szabadban kerestek témát. A hazai művészvilágot három alkotó képviselte: Zimmermann Kornélia, Kiss Adél és Mátyási Péter. A Kárpátaljáról érkező Tóth Róberttel és Villásek Tiborral többször találkozhattunk a Normafánál, a Városmajorban és a Duna-parton is munka közben.
A Délvidékről szintén ketten jöttek: Utcai Dávid és a művésztelep korelnöke, Zsáki István. Utcai Dávid munkái elsősorban minimalista kompozíciók. Minél kevesebb eszköz felvonultatására törekszik, mégis egységes, harmonikus alkotások kerülnek ki a kezei alól. Zsáki István hitvallása szerint viszont két ellenkező dolognak kell ötvöznie egymást, hogy egy harmadik szülessen, ezáltal egyfajta kisülés jön létre a kettő között, amikor találkoznak.
A Felvidékről Fecsó Szilárd, Golasz Tímea, Kiss Márta és Kosziba Klaudia vendégeskedett a Hegyvidéken. Fecsó Szilárd értelmezésében a kereszteződés nemcsak találkozási, hanem konfrontálódási pont is, amelyet sokféleképpen lehet értelmezni: szembenállás önmagunkkal, másokkal, eszmékkel, esztétikai nézetekkel. A művésztelep első estéjén összegyűjtötte az egyik kereszteződésben az út szélére sodródott szemetet, amit aztán gipszbe öntött, és ezeket a „gipszszemeteket” építette bele festményébe.
Golasz Tímeát a tájképek absztrakt módon való megjelenítése érdekli. Képeit kollázzsal és különböző felületi megoldásokkal, struktúrákkal egészíti ki; a megadott témához úgy nyúlt hozzá, hogy a tájak rétegei, színei keresztezik egymást. Kiss Mártát jelenleg az elhagyatott istállók foglalkoztatják, ezeket sorozatként festi: a téma lényegében a természet (gaz) és az ember által épített környezet kereszteződésében jelenik meg. Kosziba Klaudia esetében a kereszteződések téma szintén a természetből kiragadva érzékelhető (lepke, levél, gomba).
A szlovén Pál Katja szigorúan, pontosan megszerkesztett, felépített képeket fest, amiken geometrikus elemek épülnek fel a vonalak mentén. A finn Maria B. Raunio mikroszkóp alá veszi környezetét, ráközelít az őt körülvevő világra, a tárgyak részleteire, amelyek ezáltal elveszítik eredeti mivoltukat, absztrahálódnak.
Patrick Tayler Angliát képviselte a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepen, és a MOM Kulturális Központ játszóterét választotta témájául: a különböző színű járólapokat és azok találkozásait, a tér jellegzetes vonásait, az embereket, a tájat, a színeket, a biciklitárolókat, a növényzetet, az épületeket, amelyeket impresszionista festésmóddal jelenített meg. Horváth Levente Erdélyből utazott a Hegyvidékre, jelenleg a szülőföldjén fellelhető csűrök megfestése foglalkoztatja („Csűrmemória”), amelyek organikusan beleépültek a környezetbe. A művésztelep idei témája faágak, farönkök, építészeti elemek, motívumok kereszteződésében fedezhetők fel munkáin.
A művészek másfél hetes itt-tartózkodásuk idején ellátogattak a Ludwig Múzeumba, és elutaztak Székesfehérvárra, ahol megtekintették a Deák Gyűjteményt, valamint a Csók István Képtárat. Emellett rendszeres vendégei voltak a MOM Sportnak is, ahol hatan közösen készítettek egy festményt az uszodáról.
Volt, aki hét képet is festett, egyet pedig minden művész itt hagyott a XII. kerület számára. Ezekből a közeljövőben kiállítás nyílik a Hegyvidék Galériában.

B. A.