Komposzt és a megújuló erőforrás
Ha azt a kifejezést halljuk, hogy megújuló erőforrás, akkor legtöbbször a nap és a szél jut eszünkbe. Ritkán gondolunk a talajra, pedig ennek az erőforrásnak évről évre meg kell(ene) újulnia, hiszen a minket körülvevő növények a talajból felvett tápanyagokból építik fel testüket, és az így elhasznált tápanyagokat pótolni kell, hogy a növények újra felépíthessék magukat. A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot. De mi is az a komposztálás?
A komposztálás egy természetes korhadási folyamat, amelynek során a növényi hulladékokat a talajlakó élőlények lebontják, és humuszanyagokká alakítják át. A keletkező komposzt (mesterséges humusz) nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz a növények számára.
Bár a komposzt képződéséhez az ideális feltételeket mi teremtjük meg, a munka nagy részét mégis mikro- és makroorganizmusok milliárdjai végzik el helyettünk. Ezek az élőlények bonyolult és sokoldalú kölcsönhatásban vannak egymással. Többségüket szabad szemmel nem is láthatjuk, de nélkülük az átalakulási folyamatok nem mennek végbe.
Szintén felbecsülhetetlen haszonnal jár a szabad szemmel is megfigyelhető komposztkészítő élőlények munkája. A giliszták például – szerény földművesekként dolgozva éjjel-nappal – járhatóvá teszik a talajt a levegő és a víz számára. A szürke ászkák (amiket sokan pincebogarakként ismernek) segítenek a lehullott falevelekből humuszt készíteni.
Komposztálni nem csak vidéken vagy kertvárosi családi házaknál lehet. Ha megfelelő méretű udvar vagy más közös terület áll rendelkezésre, ahol elhelyezhető egy (vagy több) komposztálóedény, akkor komposztálhatunk társasházban, munkahelyi közösségben, iskolában, óvodában, szociális vagy kulturális intézményben is.
A komposztálás hatására kb. harmadával csökkenthetjük a kukába – és azon keresztül a lerakóra – kerülő hulladék mennyiségét, ezáltal mérsékelhetjük a szemétszállítási költségeinket. További megtakarítást tesz lehetővé az a rendkívül értékes tápanyag (humusz), ami a kertünkben keletkezik, hiszen megspórolhatjuk a bolti virágföld árát és szállítási terheit.
A komposztálás környezettudatos magatartásra tanít, öngondoskodásra, öntevékenységre nevel. Iskolák, óvodák esetében a környezeti nevelés szerves részeként beépülhet a pedagógiai programba, elősegítve, hogy a fiatalok harmonikusabb kapcsolatba kerüljenek saját környezetükkel, akár már óvodáskortól. A komposzttal való foglalkozás és a kertészkedés friss levegőn végzett, könnyű munka, ami közérzetjavító kikapcsolódás lehet minden korosztály számára.
A házi komposztálás egyik nagy előnye, hogy segítségével a szerves anyagok visszajutnak a természetes körforgásba, és így – műtrágya helyett ezzel – javíthatjuk kertünk talajának tápanyagtartalmát és szerkezetét. Ha viszont a lehullott leveleket és más növényi részeket elégetjük, vagy a szemétbe dobjuk, akkor a bennük felhalmozódott tápanyagok kikerülnek a természet körforgásából, ezzel megfosztjuk növényeinket a továbbéléshez szükséges tápanyagoktól, így azok elpusztulnak.
Aki a kertjében a levágott füvet, vagy a lehullott levelet a bokrok, fák alatt szétteríti, talajtakarásra használja (mulcsozás), az már felületi komposztálást végez. Ezzel a módszerrel a gyomnövények elszaporodását is visszaszoríthatjuk.
A komposzt teljes értékű táplálék, a benne lévő tápanyagok a növények számára könnyen felvehetők. Sötét színe elősegíti a talaj felmelegedését, valamint a növények gyorsabb csírázását és növekedését. Kiemelkedő vízmegkötő képessége javítja a talaj vízháztartását. Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét. A komposzttal segíthetünk, hogy a talaj valóban megújuló erőforrás legyen évről évre.
Eleőd-Faludy Gabriella