A Révész Margit Gyermekszanatórium és a Preisich Szanatórium
Nemcsak a gyönyörű kilátás és a fogadók sokasága vonzotta fel a Zugligetbe a budai és pesti polgárokat, hanem az egészséges levegő és a nyugalmat árasztó természet is. Ennek köszönhető, hogy több gyógyászati intézmény, így a Révész Margit Gyermekszanatórium és a Preisich Szanatórium is virágzóan működött a környéken.
Révész Margit berlini tanulmányai elvégzése után döntött úgy, hogy gyógypedagógiai gyermekszanatóriumot hoz létre a Tündér-szikla mellett. A nagyberuházásra hitelt vett fel, és már 1910-ben megvette a Remete út végénél lévő, 18-as szám alatti villát. Az épülethez hatalmas, hatholdas telek is tartozott, amelyet a Zugligeti út, a Csiga út és a Remete út határolt, az alsó kapujánál pedig a villamos végállomása állt.
A szanatóriumban ideges, gyengén fejlett, nehezen kezelhető fiatalokat gyógyítottak, neveltek a szakemberek. Kezdetekben mindössze tizenöt gyereket fogadtak, ám később folyamatos bővítésre szorult az intézmény. A Tanácsköztársaság idején államosították a villát, aminek ellenőrzésére Hrabovszky Józsefet kérték fel, aki kis idő elteltével beleszeretett Révész Margitba. A proletárdiktatúra után, 1921-ben összeházasodtak, és együtt vezették tovább a szanatóriumot. Közben a „Szani” még tovább bővült, ezért a Hrabovszky–Révész család átköltözött a Remete út 16. szám alatti eklektikus villába.
A huszonöt dolgozóval és az akkor már öt főt számláló Révész családdal együtt 1938-ban már százan éltek az egészségügyi intézetben. A háborúban azonban a fáradt szülők nem tudták tovább üzemeltetni a helyet, majd 1946-ban bérbe adták egy nemzetközi zsidó segélyszervezetnek.
Az épület állaga egyre jobban romlott, 1954-től szükséglakásokat is kialakítottak benne. Romos állapota miatt már az 1960-as években bontásra ítélték, de végül 1980-ig megmaradt, akkor bontották le. Szerencsére az elmúlt években újra felépítették a régi villát, ahol a Révész család élt egykor. Ezzel a „Szani” egy kicsi – de annál értékesebb – része ismét áll a Tündér-szikla alatt.
A Zugliget másik híres gyógyászati intézményét Preisich Kornél (1869–1955), a neves gyermekorvos, a Szent László Kórház főorvosa alapította. A Tündérhegy oldalában 1906 és 1908 között épített villa megvásárlásával kezdődött a Preisich Szanatórium története, amely végül csak az 1920-as évek elején nyitotta meg kapuit, és elsősorban tüdőbeteg gyerekeket fogadott a Szilassy út 6. szám alatt.
A világháború után az épületet államosították, és az ÁVH költözött be oda, majd később a Belügyminisztérium birtokába került. 1958-tól ismét egészségügyi funkciót kapott, leginkább tbc-s elmebetegeket helyeztek el benne. 1978-ban ideiglenesen újra bezárt, majd egy évre rá ismét megnyitott, Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztály néven. 1984-ig részlegesen felújították, és 1994-től 2009-ig Országos Pszichiátriai, majd Rehabilitációs Intézet néven működött. Ezután azonban megszüntették a betegellátást, és a hányatott sorsú épület azóta üresen áll.