Mozgásszervi szűrések gyermekkorban

Felnőttként sokszor azt gondoljuk a szűrésekről, hogy minek menjünk el, ha nincs panaszunk, a végén még találnak valamit, ami miatt újra behívnak. Ez nem helyes hozzáállás, a primer szűréseknek éppen az a lényege, hogy már akkor kiderüljön egy esetleges probléma, elváltozás, amikor még nem okoz tüneteket.

Még fontosabb a prevenció a kismamák esetében, hiszen a magzat nem tud panaszkodni. Szerencsére Magyarországon jól működik a szülő nők vizsgálata, minden szűrést időben elvégeznek a szakemberek. A születés után sem más a helyzet, a gyermekkori prevenció kifejezetten hatékony és széles körű – kezdte előadását dr. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont ortopéd szakorvosa az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi összejövetelén.
Mint elmondta, rendkívül fontosak a mozgásszervi szűrések, mert gyerekkorban a végtagok és bennük a csontok, ízületek, ahogyan a gerinc is, folyamatosan fejlődnek. A legnagyobb változások a 0–2 és 11–18 év közötti korban történnek, a vizsgálatok is ezekre az időszakokra összpontosulnak.
Az első két esztendőben többféle mozgásszervi szűrés történik. A legfontosabb az úgynevezett csípőszűrés, ami elsősorban a veleszületett csípőficam kimutatását szolgálja. Ha már ekkor felismerik, szinte teljesen elkerülhető a felnőttkori elváltozás. A csípőficam lényege, hogy a combcsont rossz helyzetbe kerül, vagy a csípőízület nem megfelelően alakult ki, netán könnyen kimozdítható. Az ízületi fejletlenség fizikai vizsgálattal nem kimutatható, gyanú esetén, családi halmozottságkor ultrahangvizsgálatot végeznek az orvosok.
Ezer gyermekre egy-két csípőficamos beteg jut, előfordulása négyszer gyakoribb lányoknál, és kimutatható az örökletesség. Hathetes korban, legkésőbb a 12. hétig meg kell történnie a vizsgálatnak. Ha az ízület normálisan fejlődik, és csak túl laza vagy kötött csípőről van szó, a probléma egy speciális pelenka használatával megszüntethető. Előrehaladott esetben a terpeszhelyzetet biztosító kengyellel visszahelyezhető az ízület az ízületi vápába, másrészt ez az eszköz elősegíti az ízület fejlődését.
A hathetes szűréskor az összes végtagot, a fej- és nyaktartást is megnézik, a legtöbb elváltozás fektetéssel, gyógytornával orvosolható. A járáskezdést követően 3-6 hónap szükséges a járásbiztonság kialakulásához, addig gyakoriak a lábtartási hibák, a járásnehézségek, ezek azonban nem kóros zavarok. Ha viszont később is észlelhetők anomáliák, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A sarokcsont befelé dőlése sokakat érint, az azonban idővel beáll középre, felesleges ortopéd cipő, gyógybetét használata – ezeket egyébként is rendszerint csak időlegesen kell hordani, a növekedéssel elhagyhatók.
Hároméves korig érdemes száras, a sarokcsontot tartó, stabil talpú cipőt adni a gyerekekre. Divatos a döntött sarkú cipő, ám azt megelőzésre gyártják, célja a befelé dőlő sarokcsont egyenesbe állítása.
A következő gyors növekedési időszak a 11–16. életév közé esik. Vannak, akik néhány hónap alatt tíz centinél is többet nőnek, miközben az izmok és az inak nem követik ugyanolyan ütemben a csontok fejlődését. Gyakoriak az akár fájdalmas gerinc- és térdízületi elváltozások és lábdeformitások.
Kérdés, hogy mi a kóros ebben az életkorban, hogyan fedezhető fel egy esetleges gerincdeformitás. A szakember mindenkit megnyugtatott, hogy a gyógytestnevelők, iskolaorvosok folyamatosan figyelik a gyerekeket, és időben elküldik szakorvoshoz azokat, akiknél valamilyen eltérést tapasztalnak.
Enyhébb probléma a hanyag tartás, ami a hirtelen növekedés számlájára írható, és a háti gerinc fokozott görbületével jár. Tornával, a törzs és a vázizmok erősítésével az eltérés tökéletesen gyógyítható.
A gerincferdülés már komolyabb elváltozás: a gerinc oldalirányú görbületét, a csigolyák elfordulását jelenti. Amennyiben funkcionális, nyújtással, tornával, mozgásterápiával helyreállítható. Ezzel szemben a sajnos gyakoribb, ismeretlen eredetű gerincferdülés esetén, ami a növekedéssel rosszabbodik, már nem elég a törzsizmok, vázizmok erősítése, szükség lehet akár fűző használatára is.
Jellemző állapot az ó- és az x-láb. Maga a deformitás nemcsak esztétikai probléma, hanem a térd-, a boka- és a csípőízület terhelhetőségét, egészségét is befolyásolja. Gyakori az ízületek fokozott kopása, ami idővel protézis beültetését is indokolhatja.
Végezetül dr. Lajos Éva ismételten hangsúlyozta: a gyermekkori mozgásszervi elváltozások jelentős része gyógytornával, mindennapos mozgással, sportolással jó eséllyel korrigálható, ezért nagyon fontos, hogy mindig tartsuk be a szakorvos ez irányú javaslatait.

(-ály)