Megnyílt a hegyvidéki Makovecz-emlékház
A tavaly novemberi hivatalos átadás után a napokban a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a Makovecz Központ és Archívum, ahol kiállítás látható a Hegyvidék díszpolgára, Makovecz Imre terveiből és személyes tárgyaiból. A Városkúti út legelején álló, szolid, gömbölyded házat magának tervezte az építész, ám már nem érhette meg, hogy beköltözhessen új otthonába.
Makovecz Imre egykori irodájának mását is megtekinthetik a látogatók a napokban megnyílt hegyvidéki emlékházban, a Makovecz Központ és Archívumban. A Városkúti úti épületbe a ma is működő óbudai, Kecske utcai építészirodából költöztették át az alkotó bútorait, könyveit, makettjeit, továbbá a barátaitól kapott különféle használati és dísztárgyakat. Elhozták az íróasztalát is, rajta az utolsó vázlatával, valamint a ceruzával, amivel a rajz készült.
„Úgy rekonstruáltuk édesapám dolgozószobáját, hogy azt a hatást keltse, épp most állt fel, és ment el onnan. Mert tényleg ilyen hirtelen távozott el közülünk: egy pénteki napon még a rajzán dolgozott, hétvégén már nem érezte jól magát, kedden pedig itt hagyott bennünket” – mondta el az építész fia, Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki a látogatók számára vezetést tartott a házban.
A mester magának és feleségének tervezte a 128-as busz végállomása melletti telken lévő házat, hogy ott éljen, három gyermeke otthonához közel. A beköltözésre azonban már nem maradt ideje.
„Nem akartuk az ingatlanpiacon értékesíteni az épületet, az méltatlan lett volna édesapám emlékéhez” – folytatta Makovecz Pál. Felidézte, hogy hosszú egyeztetések után az állam a Magyar Művészeti Akadémián keresztül megvásárolta a házat, amiben a Makovecz Imre Alapítvány közreműködésével létrejött a Makovecz Központ és Archívum. A berendezést és a felbecsülhetetlen értékű terveket, rajzokat, személyes tárgyakat a család bocsátotta rendelkezésre.
Makovecz Pál a rekonstruált dolgozószoba mellett az épületben kialakított kis tárlatot is bemutatta az érdeklődőknek, ahol néhány terv, vázlat mellett a „Makovecz-zászló” is helyet kapott. Ezen a papírból készített lobogón egymásra ragasztva függenek az építész feljegyzései, levelei, valamint számos általa érdekesnek tartott újságcikk. Egyszer az egészet összetekerte és lerakta a pincébe, így sokáig azt hitték, már nincs is meg. A hagyaték rendezése közben bukkantak rá, leírhatatlan állapotban, ezért restaurátorokkal állíttatták helyre. Ebből az izgalmas kordokumentumból, a „zászló” lapjainak másolatából könyvet szeretnének összeállítani, amelyet még az idén kiadnának.
A kiállított relikviákon túl sok olyan értéket is őriz az emlékház, ami polcokon, fiókokban hever. Megtalálható a Makovecz-tervek teljes archívuma, amelyek feldolgozása folyamatosan zajlik. Várhatóan még egy év kell a hagyaték rendezéséhez, hogy azt kutatási céllal közkinccsé tehessék.
A Makovecz Központ és Archívum a tervek szerint rendezvényeknek is helyet biztosít majd, az épület központi terében közösségi programokat tartanának ősztől. Szellemi műhelyek, előadások, kamarakoncertek helyszíne lehet az eredetileg nappalinak készült, tágas, világos, kupolával fedett tér, ahol egyszerre akár negyven embert is le lehet ültetni.
„Feladatunk a programszervezés, az archívum rendezése és a kutatások előkészítése, valamint a folyamatban lévő beruházások, felújítások, továbbá a papíron maradt tervek megvalósításának koordinálása, szakmai felügyelete” – foglalta össze a Makovecz Központ és Archívum előtt álló munkát Csernyus Lőrinc építész, az alapítvány kuratóriumának tagja, aki harminc évig volt Makovecz Imre munkatársa. Mint mondta, mestere terveinek megvalósítása nem állt le: Makón könyvtár, Zalaegerszeg mellett kápolna, Rákoskerten pedig egy ökumenikus templom épül. Jelenleg összesen tizennyolc beruházás zajlik Magyarországon, amely Makovecz Imréhez köthető.
Mindazokat az épületeket, amik a Makovecz-tervek alapján eddig elkészültek, rövidesen egy kulturális úthálózat köti majd össze az országban, hogy az érdeklődőknek segítséget adjon a felfedezésükhöz. A fővárost és a Duna-kanyart magában foglaló régióban tizenöt épület bevonásával már összeállt a kijelölt utak rendszere. A XII. kerületben a Makovecz Központ és Archívum épülete mellett a Farkasréti temető ravatalozóját, míg Buda többi részén a kis-hárs-hegyi kilátót, a kommunizmus üldözöttjeinek tabáni emlékművét, valamint Makovecz Imre Kecske utcai irodaházát érinti az útvonal.
sz.
A Makovecz Központ és Archívum minden hétfőn, szerdán és pénteken 14–17 óráig látogatható. Cím: XII., Városkúti út 2.
Makovecz Imre, az organikus építészet nemzetközi hírű mestere 1935. november 20-án született Budapesten. Gyermekkorában az Orbánhegyi úton lakott, onnan járt a közeli, Németvölgyi úti „mackós” óvodába és iskolába. A Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta. Az 1980-as évekig különböző állami vállalatoknál dolgozott, majd 1981-ben önálló építészirodát alapított, ami áttörést jelentett pályafutásában. Számos középületet, templomot tervezett, elsősorban vidéki városokban. Stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom és a paksi templom. Híres épületei közé tartozik a többi között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, benne a középkori hangulatot keltő Stephaneum. Fő művének az 1992-es, sevillai világkiállítás magyar pavilonja tekinthető. Számos szakmai és közéleti szervezet munkájában vett részt, egyik alapító tagja volt az Országépítő Alapítványnak, a Kós Károly Egyesülésnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Kossuth- és Ybl-díjjal is kitüntették, a Hegyvidék díszpolgára címet 2007-ben kapta meg a helyi önkormányzattól. 2011. szeptember 27-én hunyt el, temetésén több ezer ember jelent meg a Farkasréti temetőben.