Aki jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót

Don Quijote-i alkat volt – mondják Csengey Dénesről, az 1991-ben 38 évesen elhunyt íróról, akinek egykori lakóhelyénél, a Németvölgyi út 20. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál koszorúzást tartottak születése 65. évfordulóján. Az egykori országgyűlési képviselőre néma főhajtással emlékeztek Fonti Krisztina alpolgármester, valamint a Hitel folyóiratot képviselő Papp Endre és Léka Géza szerkesztők.
Csengey Dénes Szekszárdon született 1953. január 24-én. Budapesten végezte el a hajózási szakközépiskolát 1972-ben. Ezt követően dolgozott autószerelőként, gépkocsi-rakodóként, biztosítási ügynökként, segédmunkásként, képesítés nélküli tanítóként, üzemi népművelőként. A Debreceni Egyetem magyar–történelem szakán tanult 1977 -83-ig, ott diplomázott. 1978-tól publikált, 1983-tól szabadfoglalkozású író, a Fiatal Írók József Attila Körének titkára volt.
Családjával 1984-ben Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki tanácskozáson. A konferenciát követően kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-91-ig a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től az MDF országgyűlési képviselője volt. 1989. március 15-én, az ellenzéki megmozdulások csúcspontját jelentő tüntetésen, amelyen legalább százezren vettek részt, jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót.
Kárpát-medencei alkotóknak 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes-díjat, emlékére vers- és prózamondó versenyeket is rendeznek. Csengey Dénes fontosabb művei: …és mi most itt vagyunk (monodráma), 1983; Mélyrepülés (zenés tragikomédia Cseh Tamás előadásában), 1986; A kétségbeesés méltósága (esszék, tanulmányok), 1988; Az utolsó nyáron című fim forgatókönyve (rendező: András Ferenc), 1990; Szegényen, szabadon, szeretetben (válogatás írásaiból), 2003.
Feltehetőleg a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai (1989. június 13.–szeptember 18.) ihlették következő sorait: „Jövőre elosztjuk Magyarországot. Ebben csendes kérlelhetetlenséggel egyetértünk. Ez a haza a miénk. Szegénységben, szabadságban. Szeretetben? Nem árt, ha az osztozkodásig magunk között marasztaljuk az angyalt. Kisegíthet minket jó tanáccsal egy-egy szenvedélyes pillanatban. Sok lesz a teríték. Igen hosszadalmasak, igen átfűtöttek lesznek az imák. És nagyon kevés lesz, amin végül megosztozunk. Senki követelései nem fognak teljesülni. Látjuk előre, hogy senki nem fog igazán jóllakni. De azért nem fogunk rárohanni Magyarországra. Nem fogjuk szétmarcangolni. Ugye?”
Csengey Dénes 1991. április 8-án otthonában hunyt el, orvosi jelentés szerint szívmegállás következtében. Mindössze 38 évet élt.

Balajthy Anna