Jobb egy „rossz”egyezség, mint egy jó ajánlás

– Mióta létezik a békéltető testület?

– Pontosítsunk, hiszen nem egyetlenről van szó, békéltető testület ugyanis minden megyében, valamint Budapesten működik, természetesen ugyanolyan keretek és szabályok között. Az ingyenes vitarendezési fórum 1999. január elsejétől vehető igénybe, miután a fogyasztói jogviták rendezését kivették a hatósági ügyek közül. A járási hivatalok révén a fogyasztóvédelem közelebb került a fogyasztókhoz, ezek a hivatalok viszont csak akkor tudnak eljárni, ha jogszabálysértési kérdések merülnek fel. A leggyakoribb, gazdasági jellegű vitákban, például ha a fogyasztó anyagi igényt támaszt a vállalkozással szemben, a békéltető testülethez küldik az ügyet. Amikor tehát nem jogszabálysértés szankcionálásáról van szó, azt nem peres úton a békéltető testülettel, peres úton a bíróságokkal lehet rendezni.

– Különválasztják a pénzügyi szektorral kapcsolatos vitás ügyeket?

– Igen! Létezik külön Pénzügyi Békéltető Testület, amelyhez a többi között a banki, biztosítási, befektetési, nyugdíjbiztosítási ügyek tartoznak, amennyiben a szolgáltató tevékenységét az MNB felügyeli. Minden más esetben a megyékben, a kereskedelmi és iparkamarák mellett, de azoktól függetlenül működő békéltető testületek járnak el.

– Kell fizetni a szolgáltatásért?

– A békéltető testület igénybevétele ingyenes, a vitarendezés százhúsz napon belül megtörténik.

– Kik fordulhatnak önökhöz?

– Általában a fogyasztók kérelmére a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitában jár el a békéltető testület. Konfliktus esetén először a szolgáltatóval, kereskedővel kell próbálni megegyezni, ha ez sikertelen, a fogyasztó a békéltető testülethez fordulhat. A kérelemben a felek neve, a jogvita rövid leírása szerepel, továbbá azok a bizonyítékok – szerződés, számla, bejegyzés a vásárlók könyvében, jegyzőkönyv –, amik a kérelmező állítását igazolják. Feltétlenül szükséges annak az írásbeli bizonyítéka, hogy megpróbálta rendezni a vitát! Ha ez nem áll rendelkezésre, a kereset hiánypótlásra szorul.

– Hogyan indul az eljárás?

– Az eljárás alapja, hogy mit szeretne elérni a fogyasztó. Háromtagú tanács, valamint egyetlen személy is eljárhat az ügyben, előbbi esetben az egyik tagot a fogyasztó jelöli ki egy listáról, amelyen a fogyasztói civil szervezetek által delegált emberek szerepelnek. A másik tagot a vállalkozás a gazdasági kamarák által delegáltak közül választja, az eljáró tanács elnökét pedig a testület elnöke jelöli ki. Ha a felek nem élnek a választás jogával, mindhárom tag személyét az elnök határozza meg, figyelve arra, hogy pártatlanok legyenek. Mindig kell egy jogász, a többieknél feltétel a felsőfokú végzettség és a legalább kétéves szakmai gyakorlat. Egytagú tanácsban kizárólag jogász kaphat helyet.

– Mi a következő lépés?

– Mindenekelőtt a békéltető testület elnöke megvizsgálja, hogy a kérelem a testület hatáskörébe tartozik-e, és megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ezt követően, mint mondtam, százhúsz napon belül lezajlik az eljárás, megtörténik a meghallgatás. A tapasztalatok szerint a várakozási idő valójában két-három hónap. A meghallgatáson Budapesten a fővárosi székhelyű vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozás megjelenése kötelező. Ha például egy szombathelyi céggel szemben indíthatja a fogyasztó az ügyet Budapesten, a cégnek ilyenkor Szombathelyen kell kötelezően megjelennie. Minden esetben köteles azonban válasziratot küldenie, ami akkor is előírás, ha a cég képviselője részt vesz a meghallgatáson, vagy egyébként vitatja a fogyasztó igényét. Amennyiben a cég nem tesz eleget e kötelezettségeinek, fogyasztóvédelmi bírságot kap.

– Hogyan zajlik a meghallgatás?

– A felek előadják az álláspontjukat, és az eljáró tanács közreműködésével megpróbálnak egyezségre jutni. Békéltető testületről lévén szó, a kompromisszumos megoldás a cél. Jó példa erre egy lakás kifestése, amivel a megrendelő nem elégedett, és visszakéri a munka árát. A vállalkozás az összeg felét javasolja, amit a megrendelő elfogad, tehát a vitarendezés sikeres, a megegyezést a testület határozatba foglalja. Amennyiben a vállalkozó ezt nem tartja be, a fogyasztó a békéltető testület székhelye szerint illetékes járásbíróságtól – a fővárosban ez a Budai Központi Kerületi Bíróság, 1021 Budapest, Budakeszi út 51/b – végrehajtási záradékot kérhet, majd végrehajtóhoz fordulhat. Idáig minden ingyenes volt, ám a végrehajtás költségét már meg kell előlegeznie a fogyasztónak, aki ezt majd a behajtás után visszakapja. Természetesen ez akkor történik meg, ha a végrehajtás sikeres, azaz a követelés behajtható.

– Mennyi ideig tart a meghallgatás?

– Egyórás, és egyszer hívják össze. A feleket bárki képviselheti, perköltség nincs, ahogyan az utazási költségeket sem térítik meg. Amennyiben bármelyik fél nem megy el, a tanács a rendelkezésre álló dokumentumok, adatok alapján hoz döntést. Ez azért rossz, mert így nincs mód az egyezség megkötésére. A személyes javaslatom az, hogy valaki mindenképpen legyen jelen a meghallgatáson a fogyasztó képviseletében is.

– Mi történik akkor, ha nincs megállapodás?

– Egyezséget vagy kötelezést tartalmazó határozat hiányában, ha a fogyasztónak van igaza, a békéltető testület eljáró tanácsa ajánlást tesz, ez azonban jogilag nem kényszeríthető ki. Ilyenkor az ajánlás tartalma nyilvánosságra kerül, a fogyasztó neve nélkül. Az ügy nyilvánosságra hozatala nem érdeke a jó hírnévre törekvő vállalkozásoknak. Amennyiben a kézbesítést követő tizenöt napon belül a vállalkozás keresettel fordul a bírósághoz azért, mert jogszabálysértőnek tartja a testület döntését, vagy eljárási hibára hivatkozik, a nyilvánosságra hozatal elmarad. A fogyasztó önállóan is bírósághoz fordulhat. A pereskedés nem mindig alakul a felek szándéka szerint. Ezért szoktuk azt mondani, hogy jobb egy „rossz” egyezség, mint egy jó ajánlás.

– Milyen az eredményesség?

– Mikro- és kisvállalkozások esetében rendszerint az információhiány az oka annak, hogy egyáltalán elindulnak az ügyek. Például nem tudják, hogy a csereterméknek ugyanolyannak kell lennie, ellenkező esetben vissza kell adni az árát, vagy hogy nem létezik a kötelező levásárlás fogalma. Ami a sikerességet illeti, jelentős számban – egyharmad arányban – még a meghallgatás előtt megszüntetjük az ügyeket, mert a cégek megegyeznek a fogyasztóval. A testülethez beérkező ügyek kétharmada megegyezéssel zárul, az ajánlásokat a vállalkozások nyolcvan százaléka teljesíti. Mindez azt mutatja, hogy érdemes a békéltető testülethez fordulni.

-os

A Budapesti Békéltető Testület székhelye: 1016 Budapest, Krisztina körút 99. III. emelet 310. Levelezési cím: 1253 Budapest, Pf.: 10. E-mail-cím: bekelteto.testulet@bkik.hu. Webcím: www.bekeltet.hu. Fax: 488-2186. Telefon: 488-2131.