Fuchs Gusztáv nyaralója
A lőcsei születésű szász dohánykereskedő, Fuchs Keresztély a 19. század elején a nyüzsgőbb életű Pesten telepedett le, ahol gyári privilégiumot kapott dohánygyártó üzemére. A jól profitáló céget fiai, Rudolf és Gusztáv örökölték, akik a holland Philipps testvérekkel megalapították Magyarország első nagy szivargyárát.
Fuchs Gusztáv ugyan eredetileg könyvkereskedő szeretett volna lenni, de amíg a dohányt szabadon lehetett termeszteni, feldolgozni és árusítani, kötelességének tartotta folytatni a családi vállalkozást. 1851-ben azután Ferenc József kiterjesztette a dohány állami egyedáruságát.
„A dohánymonopolium behozatalakor ugy a dohányüzletet, mint a szivargyárat át kellvén adniok, annak megváltásául jelentékeny összeggel kárpótoltattak s dohány-nagytőzsdét is kaptak. Fuchs Gusztáv […] Ekkor kezdett nagyobb mértékben foglalkozni a közügyekkel, különösen a fővárosnak s az itteni ágostai evangélikus egyháznak az ügyeivel, […] egyik legbuzgóbb tagja volt a törvényhatósági képviseletnek, melynek pénzügyi és gazdasági fontos bizottságaiban előkelő szerepet játszott. […] Német levén ifjúkori nevelése, a bizottságokban eleinte nehezére esett magát kellőleg kifejeznie, de páratlan szorgalommal adván magát a magyar nyelvre, meglepő előhaladást tanúsított benne s az utóbbi időkben már egész folyékonyan beszélt magyarul” – méltatta Fuchsot a Vasárnapi Újság.
Ő kezdeményezte a hajléktalanok menedékházának létesítését, részt vett több jótékonysági intézet vezetésében, és bankok, gyárak igazgatótanácsi tagjaként szintén nagy befolyást szerzett. Pártolta a tehetséges muzsikusokat, Volkmann Róbert zeneszerző belső baráti köréhez tartozott, de „Nem kevesbbé érdeklődött a festőművészet iránt is, melynek föllendülésében nagy öröme telt. A képzőművészeti társaságnak egyik első alapító tagja volt. Hazai művészeink sikerültebb termékei kész és műértő vásárlóra találtak benne s például a nemzeti múzeum képtára Székely Bertalannak azt a szép festményét, mely II. Lajos király holttestének föltalálását ábrázolja, az ő áldozatkészségének köszönheti.”
A saját kényelmére sem sajnált költeni, 1869-ben Buda egyik legfelkapottabb részén, Zugligetben vett telket. Az Antal-hegy (ma: Tündérhegy) lábánál fekvő hatholdas birtokára Knabe Ignác tervezett az akkor divatos „svájci stílben” egyemeletes nyaralót és gazdasági épületet.
A dongaboltozatos pincéjű, a földszinten és az emeleten középfolyosós, nyolcszobás villát öntöttvas oszlopokon álló fatornác és faragott oromdísz ékesítette. A ház főbejárata a hátsó homlokzatról nyílt, a lépcsőház melletti előtérből, az ősfás parkban pedig egy nyolcszögletű, öntöttvas gloriette is állt, amelyet az Oetl testvérek készítettek.
Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1880. július 21–22-én folytatólagosan tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből azonban kiderül, hogy nem volt teljesen zavartalan a Hegyvidéken nyaralók pihenése: „Fuchs Gusztáv bizottsági tag felszólal és utal arra, hogy a Zugligetben több villákban a pöcegödrök kellőképpen nem tisztogattatván, azokból a mocsok víz a csatornákon és árkokban elfolyik, ’s a közönség által üdülésül használt helyeken kellemetlen bűzt okoz, ’s miután a köztisztaság fenntartása érdekében a Tanács figyelmét mindenre kiterjeszti, óhajtandó volna, hogy erre szintén figyelmét kiterjessze, ’s azért kérdést intéz polgármester úrhoz, vajon van-e ezen körülményről tudomása, ’s kíván-e intézkedni, hogy azon pöcegödrök és csatornák mielőbb kitisztíttassanak.”
Kamermayer Károly válaszában azonnali intézkedést ígért, bár gyanítható, hogy a villatulajdonosok még sokszor szembesültek hasonló problémákkal a nehezen megközelíthető ingatlanok miatt.
Fuchs Gusztáv fővárosi képviselő, a budapesti magyar-német evangélikus egyházközség főgondnoka 1888. december 12-én, életének 73. évében hunyt el, hosszas betegség után. A „drága halottnak porrészei” a Kerepesi úti temetőben „tétettek örök nyugalomra”.
A Remete út 18. szám alatti, valószínűleg már évek óta használaton kívüli, elhanyagolt állapotú nyaralót a Fuchs család 1910-ben eladta dr. Révész Margit pszichológusnak, aki apja hozzájárulásával, illetve kezességével gyermekszanatóriumot nyitott az átalakított épületben.
Verrasztó Gábor