Munkácsy Mihály-díjasok kiállítása

A Hegyvidék Galéria nagy üvegablakain keresztül az arra sétálók is láthatják a műveket, amelyek ily módon a város részévé válnak – mondta köszöntőbeszédében Pokorni Zoltán az idei Munkácsy Mihály-díjasok műveit bemutató tárlat megnyitóján. A galéria tavaly először adott otthont a díjazottak munkáinak, ami a jövőben rendszeressé válik – a polgármester által indított kezdeményezés mögé állt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia is.
„A művészet nemcsak az értelemre, hanem az érzelemre is hat, segítséget nyújt a múlt és a jelen megértéséhez is” – fogalmazott Simonffy Márta. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke úgy véli: amikor a sokszínű alkotásokat felmutató magyar művészek közül valaki Munkácsy Mihály-díjat kap, a boldogságon túl biztosan visszagondol az út elejére, ahonnan indult a pályája, és ahonnan eljutott a magyar kortárs művészet legrangosabb képzőművészeti elismeréséig.
Balogh Gyula festőművész 1950-ben született Budapesten. 1966-tól a rákosligeti rajzszakkörben Tóth Tibor festőművésztől tanult festeni, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán – ahol Sarkantyú Simon festőművész volt a mestere – festő szakon diplomázott 1975-ben. Azóta tagja a Művészeti Alapnak (most MAOE). Évekig alkotott a tiszakécskei művésztelepen. 2014-ben csatlakozott a Szolnoki Képzőművészeti Társasághoz és a T-ART Alapítványhoz.
Az 1964-ben Budapesten született Hajdú Kinga festőművész 1985–89 között folytatta tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között elvégezte a Művészképző posztgraduális képzését is, Sváby Lajos növendékeként. 1991 óta a budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára. Budapesten és Érden él és dolgozik.
Hérics Nándor grafikusművész 1956-ban született Kisbéren, a tatai képzőművészeti körben kezdett rajzot tanulni, Kerti Károlynál. Kirakatrendezői iskolát is végzett, alkalmazott grafikát is tanult. 1990-től saját tervezőgrafikai stúdióját vezeti. Sok mindennel foglalkozik, a plakát- és arculattervezéstől az utcai reklámokon át a díszlet- és látványtervek készítéséig színházak és tévécsatornák számára. Több könyve is megjelent.
A festőművész iski Kocsis Tibor 1972-ben született Kisvárdán, 2001-ben szerzett festődiplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2004-ben pedig művészettörténet és vizuális nevelőtanári diplomát. A Budapesten élő és dolgozó művész a többi között a MAOE és a HUNGART tagja, valamint a VILTIN Galéria egyik alapítója és művészeti vezetője.
Az 1973-ban Budapesten született Menasági Péter szobrászművész 2000-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, ahol kitüntetéses diplomát szerzett. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán summa cum laude minősítésű DLA-fokozattal végzett. 2018 óta a Képzőművészeti Egyetem Szobrász tanszékének docense.
Révész László László képzőművész 1957-ben született Budapesten. 1981-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanult animációs filmrendezést, Jankovics Marcell osztályában. Dolgozott Angliában, Németországban, Rómában, New Yorkban, 2009-től pedig a Képzőművészeti Egyetemen tanít.
A festő- és grafikusművész Serényi H. Zsigmond 1937-ben született Szegeden. 1976 óta hivatásos művészként dolgozik Budapesten, főleg az alkalmazott grafikai tervező munkák területén. Festészeti tanulmányait is a fővárosban végezte. Ekkor a „tűrt művészek” kategóriájába tartozása miatt csekély bemutatkozási lehetőséggel rendelkezett. Az 1960–80 közötti évek nonfiguratív és szürrealisztikus művei után az 1990-es évektől „konstruktívabb” szerkesztésű, organikus jellegű táblaképeket alkot. Művei több hazai és külföldi magán- és közgyűjteményben is megtalálhatók.

V. K.

A „Munkácsy-díj 2018” című kiállítás június 21-ig tekinthető meg a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.).