A fagyási nyomoktól a szódabikarbónáig

A magyarok nagy része a március 15-i ünnephez kapcsolt hosszú hétvégén elárasztja a környező magas hegyek sípályáit, de jó lesz vigyázni, mert odafönt kemény mínuszok vannak ám! Ha nem készülünk fel jó előre a fagyra, döbbenten látjuk majd, hogy a gyerekek orcájáról a meleg szobában sem múlnak a szokatlanul vörös lázrózsák. Ezek bizony fagyási nyomok, és nem is tűnnek el egyhamar.
Régen nagyanyáink az ilyen bajt cinkkenőccsel orvosolták, vagy csukamájolajat kevertek össze iszapolt krétával, az is nagyon hatásosan gyógyította a fagyás okozta égető érzést. De ki tudja, létezik-e még ilyesmi a patikában?
Tapasztalatból tudjuk, hogy a hidegből nem szabad közvetlenül forróságba menni, például a fagyott végtagokat kályhánál, fűtőtestnél felmelegíteni. Ha nagyon ég a kezünk vagy a lábunk, tartsuk hideg, de ne jéghideg víz alá, vagy dörzsöljük be kölnivízzel.
Biztos és nagyon olcsó módszer a megfagyott tagok krumplivízben való fürdetése. Az eljárás a következő: a krumplihéjat tisztára mossuk, megfőzzük, és naponta 25-30 percig fürösztjük benne a megfagyott testrészt. Ezalatt a krumplihéj is benne marad a vízben. Áztatás után bedörzsöljük bármilyen zsiradékkal. Természetesen nem szabad rögtön utána a szabadba menni!
Most, hogy így a tavasz közeledtével a tél komolyan vette magát, kifújta a szél a bőrünket, amely szárazabb, érdesebb lett. A vörös és kicserepesedett kéz gyógyítására a következőt ajánljuk: masszírozzuk a kezünket – mindig az ujjaktól kiindulva – esténként kámforszesszel, reggel pedig mossuk meg egy kis bóraxos langyos vízzel, töröljük szárazra, és dörzsöljük be glicerinnel, lanolinnal vagy mandulaolajjal. Az uborka belével való bedörzsölés is jó hatással szokott lenni a bőrre.
A bőrgyógyász tanácsa: ha a téli fagy érdesre szárította a bőrünket, zuhintsunk a fürdővízbe 10 deka szódabikarbónát, és ázzunk benne fél órát. Nemcsak a bőrünkről távolítja el az elhasznált sejteket, hanem a pórusokon keresztül távozik még egyéb más is.
A szódabikarbóna nyáron is segít, ha véletlenül leégtünk kissé. Ebben az esetben is szórjunk egy marékkal a fürdővízbe, és abban áztassuk magunkat. Garantáltan megszűnik a viszketés és a fájdalom.
Kis vízzel összekeverve a szódabikarbóna megszünteti a szúnyog- és rovarcsípés, a csalánkiütés és a bárányhimlő okozta borzalmas viszketést, amit persze tilos vakarással „gyógyítani”. Ennek kapcsán utánanéztem, még mire jó ez a szer.
Arra például, hogy szagtalanítsuk a hűtőszekrény belsejét. Ha egy kis, nyitott zacskóban betesszük a hűtőbe, hat hétig semmi gondunk nem lesz a kellemetlen szagokkal.
Vagy arra, hogy gyorsan megszabadítsuk a serpenyőt a beleégett ételmaradéktól. Tegyünk bele egy teáskanál szódabikarbónát, és engedjük fel meleg vízzel. Rövid időn belül felemelkedik a szennyeződés a víz tetejére.
Kitűnő tisztítószer, eltünteti a foltokat a teflonbevonatú edényekről. Egy csésze vízhez adjunk két evőkanál szódabikarbónát és fél csésze ecetet, s forraljuk az egészet tíz percig. Megszépült edényünket töröljük szárazra, végül a serpenyő belsejét kenjük be vékonyan étolajjal.
Ha vízzel töltött műanyag edényben hosszasan áztatjuk, megszüntet minden kellemetlen szagot a konyhában, szobában. Ha a mosogatógép aljára szórunk egy félcsészényit, akkor sincs állott ételszag a konyhában, ha a gép egyébként tele van piszkos edényekkel.
Ötvös barátomtól tudom, hogy ezüst tisztítására is jó a szódabikarbóna. Három részt keverjünk egy rész vízhez, szivacsra téve dörzsöljük át vele az ezüsttárgyakat, majd puha ronggyal fényesítsük ki.
Ha bőrholmink tintás lesz, hagyományosan a hírhedt „ecetes olló” hatáskörébe szokták utalni a szegény károsultat, pedig ezen is segíthetünk, ha szódabikarbónával dörzsöljük be. A műveletet addig kell ismételni, amíg a paca eltűnik.
Állattartók, figyelem! A szódabikarbóna kitűnő szárazsampon, nagyszerűen alkalmazható a háziállatok szőrének tisztítására. Jó alaposan bele kell dolgozni a szőrbe, majd kikefélni, és máris ragyog a bunda!
Végül pedig a régi vicc: fogkefére hintve kitűnő fogfehérítő is ez a csodaszer, fölösleges hát fogorvosra költeni!

(Kövesdy)