Húsvéti vendégszeretet sváb módra
Jól látható lehelet a hidegben és itt-ott még hófödte föld a kertben egyfelől, tojással díszített barkák a vázában és tavaszi cserepes növények a tornác párkányán másfelől. Ez a kép fogadta azokat, akik a húsvétot megelőző hét végén elmentek a Lívia Villába. Akik kíváncsiak voltak a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület rendezvényére, jól jártak: a villa melegében igazi közösségi élményben lehetett részük.
Simogatható kecskegidák, nyuszi és csibék. Böjti falatokként vajas kalács házi lekvárokkal, kóstolható és megvásárolható kézműves kecskesajt. Kisütésre váró kelesztett tészta, amit a gyerekek fontak kalácsformába. Mézfajták színes kínálata, sváb rétesek többféle töltelékkel. Gyógynövényteák és Fráter Erzsébet A Biblia gyógynövényei című könyve a Magyar Cserkészszövetséget képviselő asztalnál. Kézműves-foglalkozáson barkára akasztható húsvéti tojásokat buzgón díszítő gyerekek. Bábműsor kicsiknek, helytörténeti érdekességet bemutató előadás felnőtteknek. Óvodások ének- és táncműsora, tradicionális játékok.
Mindebben a jóban és igazi közösségi érzésben lehetett része azoknak, akik utánajártak annak, mire is invitálta meg a hegyvidéki lakosokat kétnyelvű, magyarul és németül íródott húsvéti programja meghívójával a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület a Lívia Villába. Az egyesület, amely hatodik alkalommal kapott lehetőséget arra, hogy megrendezhesse nagyhét előtti összejövetelét („Böjt és húsvét” – Sváb hagyományok kicsiknek és nagyoknak címmel), azzal a szándékkal jött létre, hogy felkutassa, megőrizze és gondozza a svábhegyi és a magyarországi németek népi és keresztény kultúráját, nyelvét és szokásait, emellett karitatív tevékenységet is folytasson.
Dr. Salamin András, Piroska nővér segédletével, fényképekkel illusztrált helytörténeti előadást tartott a Széchenyi-hegyi zárda háború alatti életéről, amit a vendégként meghívott Gulyás Gergely országgyűlési képviselő is meghallgatott. Kevesen tudják, hogy az Isteni Szeretet Leányai Kongregációt a bajor Lechner Franciska alapította 1868-ban Bécsben. Az apácarend rövid időn belül nagy növekedésnek indult az Osztrák–Magyar Monarchia területén, két évvel az alapítás után már Pesten is megjelent.
A rend legfőbb szándéka az volt, hogy árvák, szegény gyerekek és vidékről érkező, kiszolgáltatott cselédlányok helyzetén javítson. A segítségnyújtás helyszínei voltak a későbbi úgynevezett Mária Intézetek. A Magyar Tartomány Anyaház 1927-ben nyílt meg a Svábhegyen, a Farkasvölgyi út 12–14. szám alatt.
Az 1948-as államosításkor 6 középiskolát, 6 általános iskolát és 4 óvodát vettek el a rendtől. 1950-ben a nővéreket lágerekbe vitték, majd szélnek eresztették őket. Az 1956-os forradalom leverése után Rendőrtiszti Akadémia, később Rendőrtiszti Főiskola működött a svábhegyi épületben. A zárdaépület ma is áll, kápolnáját előadóteremmé alakították.
Modern idők ide, digitális világ oda, a bábjáték még mindig el tudja varázsolni a gyerekeket. Ez bizonyosodott be a bábelőadásaival az ország számos pontjára eljáró Tatay Színház előadásán is, amelyen a bábművészek A csodálatos cinege című olasz népmesét mutatták be, és a játékba bevonták a kicsiket is.
Egy szó, mint száz: ha valaki jövő tavasz végén szép húsvéti készülődésre vágyik, ne hagyja ki a Lívia Villa sváb vendégszeretetét!
V. K.