Többet ésszel, mint energiával!

Nemrégiben megjelent egy lista azokról a metropoliszokról, amelyeknek néhány éven belül krónikus vízhiánnyal kell szembenézniük. Ezen olyan világvárosok kaptak helyet, mint London, Peking és Tokió. Sokakat megdöbbentett az is, hogy a 12 000 éves Brenetsi-tó vízszintje napi 16 centiméterrel csökken, Észak-Hercegovinában pedig teljesen eltűnt az egykor 1500 hektáron elterülő Ramsko-tó.
Itthon is szemtanúi lehettünk a globális felmelegedés következményeinek. A csapadékszegény időjárás miatt október 15-én a Duna Budapestnél mért vízszintje 49 centiméter volt, ez 2 centivel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb érték, amelyet 1947. november 6-án rögzítettek.
Ebben az évben látott napvilágot az a publikáció, amiben a Nanyang Műszaki Egyetem tudósai azt taglalták, hogy a globális tengerszint 2100-ra közel 2,5, 2300-ra pedig 15 méterrel is emelkedhet. Bár a dátum távolinak tűnik, hasonló katasztrófák már most is történnek. Az elmúlt hónapokban sorra követték egymást az árvizek, amik miatt Velencében októberben 19, Franciaországban ugyanabban a hónapban 14 ember vesztette életét. Trebes városában néhány óra leforgása alatt 30 centiméterről 7,5 (!) méterre emelkedett az Aude folyó vízszintje. Hasonlóra 1891 óta nem volt példa a térségben.
A klímaváltozás miatti tragédiák az egész világ számára ébresztőt fújtak. A tudomány folyamatosan keresi a választ arra, hogyan menthetnénk meg önmagunkat és a jövő generációit a következményektől. Egyre több az innovatív találmány, a pozitív politikai döntés és a szemléletformáló akció.
„Közvetlen ráhatásunk nincs az emberekre. A Hegyvidéken az üvegházhatású gázok kibocsátásáért legfőképpen a lakóépületek felelnek. A változást fejben kell elkezdeni. Ezért is fontosak az ilyen jellegű találkozások” – mondta Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője a Klímabarát esték legutóbbi összejövetelén, amelyen az okosépületekről hallhattak az érdeklődők a Barabás Villában.
Az előadás első szekciójában dr. Csoknyai Tamás épületenergetikai szakértő, a helyi önkormányzat külsős energetikai tanácsadója diagramok segítségével szemléltette nyolc hegyvidéki közintézmény energiafogyasztását. Mint kiderült, ahhoz, hogy pozitív eredményeket lehessen felmutatni, szükség van az okosmérőkre. Egyebek mellett a polgármesteri hivatal fogyasztását is monitorozzák – az így kapott adatok sokat segítenek abban, hogy optimalizálni lehessen az energiahatékonyságot: mikor és mennyire kell felfűteni az épületet, hogyan teljesítenek a napelemek, mennyi a vízfogyasztás.
A klímaváltozás okozta problémákért a túlzott energiafogyasztás is felel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint kontinensünkön a legnagyobb egészségügyi veszélyt a légszennyezés jelenti, amely Európa 41 országában mintegy félmillió ember haláláért felel évente.
Ezért is volt megdöbbentő az az adat, amiről dr. Reith András, a fenntartható építészet szakértője beszélt. Egy néhány esztendővel ezelőtti kutatás során kiderült, hogy mi, magyarok, egy év leforgása alatt közel 1,5 milliárd forintot költünk üzemanyagra azért, hogy a város külterületén épült bevásárlóközpontban olcsóbban vásárolhassunk. Mint az előadó fogalmazott: jelenleg az urbanizáció korszakában élünk, Magyarországon a népesség 70 százaléka él városi környezetben. Éppen emiatt a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen növeli az is, hogy a hipermarketeket külterületekre építették.
Egyre többen érdeklődnek az okosotthonok iránt, ám – dr. Reith András szerint – sokan még nincsenek tisztában a fogalommal. A „smartság” az épületek esetében ugyanis nem feltétlenül a digitalizációt jelenti, hanem inkább a tudatos fogyasztói szemléletet. Olyan apróságokkal, mint hogy nem hagyjuk égve a villanyt abban a helyiségben, ahol nem tartózkodunk, vagy kihúzzuk a konnektorból azokat az elektronikai eszközöket, amiket nem használunk, rengeteg energiát megspórolhatunk.
„Ma az építészetben alapvetően különböző emberi döntések és cselekvések befolyásolják az energiafelhasználásunkat. Egy okosváros tervezésénél figyelembe kell vennünk az épületeket és az ott élők szokásait. Egy várost ötszáz évre, egy lakóépületet minimum ötven évre tervezünk. Nagyon komoly hatással van a tevékenységünk a jövőre” – összegezte a fenntartható építészet fontosságát dr. Reith András, aki végezetül kiemelte: sokat számít az edukáció, hiszen elsősorban a társadalom gondolkodásmódja tehet okossá egy épületet vagy várost.

Boussebaa Mimi