Akcióterv az éghajlat védelméért

A Hegyvidéki Önkormányzat 2016-ban csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, amelynek világszerte több mint 6600 város, Magyarországról 26 település a tagja. A többiekhez hasonlóan a XII. kerület is vállalta, hogy egységes tartalmi útmutató alapján Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (Sustainable Energy-Climate Action Plan, SECAP) készít.
„A tagok akcióterveinek közös vonása, hogy mindegyik célul tűzte ki az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyvenszázalékos csökkentését 2030-ig, a 2015-ös bázisévhez viszonyítva” – mondta el lapunknak a hegyvidéki SECAP-ot készítő szakmai gárda vezetője, dr. Pálvölgyi Tamás meteorológus, egyetemi docens. A Hegyvidék energiamérlegét és szén-dioxid-kibocsátását a 2010-es és a 2015-ös évre vonatkozóan is vizsgálták a szakemberek. A meteorológus véleménye szerint jó hír, hogy a vizsgált időszakban nem tapasztaltak lényegi változást az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, ezzel együtt az önkormányzat 2030-as célkitűzését ambiciózusnak, ám teljesíthetőnek nevezte.
A SECAP-koordinátor kitért rá, hogy a Hegyvidéken a szén-dioxid-kibocsátás legfőképpen a lakóépületek fűtéséből, a lakossági villamosenergia-felhasználásból, a közlekedésből, valamint a szolgáltató- és középületek üzemeltetéséből származik. Utóbbiak körében az elavult egészségügyi intézmények a legnagyobb kibocsátók, a Szent János Kórház például kirívóan rossz hatékonysággal üzemel, „falja” az energiát: annyit fogyaszt, mint egy ipari üzem, rajta is van a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó cégek és intézmények európai listáján.
A kibocsátáscsökkentésre számos megoldást felvonultat a Hegyvidék akcióterve. Pálvölgyi Tamás ezek közül kiemelte az épületek energetikai korszerűsítését, a napelemek telepítését, az elektromos meghajtású járművek mind szélesebb körű használatát és a szemléletformálást. Míg az első három területen viszonylag szűk az önkormányzat mozgástere a lakossági beruházások ösztönzéséhez (anyagi támogatásokra leginkább az államnak van lehetősége), addig a gondolkodásmód alakításában jelentős szerepet játszhat. Az óvodai, iskolai foglalkozások szervezésétől a jó gyakorlatokat bemutató lakossági és szolgáltatói fórumokig sokféle módon képes előtérbe helyezni a fenntartható életmódhoz kapcsolódó aktuális témákat.
„A kibocsátáscsökkentés mellett az éghajlati kockázatok kezelése a SECAP másik fontos pillére” – folytatta Pálvölgyi Tamás, aki két fontos tényezőt említett a Hegyvidék éghajlati kitettsége kapcsán. Az egyik a nyári hőhullámok gyakoribbá válása, ami különösen az időseknél jelent nagyobb egészségi kockázatot, valamint általános probléma a fokozódó erdőtűzveszély. A hirtelen lezúduló csapadék mennyiségének és gyakoriságának növekedése komoly gondokat okoz az épületek és a közlekedési infrastruktúra védelménél – itt az egyes kerületrészek részletesebb vizsgálatával kell majd meghatározni a további konkrét teendőket.

„Az önkormányzat vezetése hosszú évek óta környezetvédelmi szempontból fenntartható beruházásokra és működtetésre törekszik, hogy jó szívvel hagyományozhassuk kerületünket a következő generációkra. Az akcióterv is e törekvésünket tükrözi” – fogalmazott Kovács Lajos alpolgármester, aki úgy gondolja, a most elkészült dokumentum nemzetközi összehasonlítási alapot jelent ahhoz, hogy tisztán lássuk, valóban fenntartható-e a kerület működése. A SECAP végre pontos képet ad a Hegyvidék szén-dioxid-kibocsátásáról, valamint arról is, mely területeken kell mielőbb beavatkozni.
Az önkormányzat érzi a klímavédelemmel kapcsolatos felelősségét, ugyanakkor a korlátaival is tisztában van – hangsúlyozta az alpolgármester. Mint mondta, „nem lehetetlen a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentés, de a lakosság és az intézmények, szolgáltatók aktív részvétele nélkül nem valósíthatjuk meg közös céljainkat”.

z.