Jobb félni, mint megijedni
Mit keresek én az urológusnál, ha semmi bajom sincs? – tette fel a sokakban felmerülő kérdést dr. Póth Sándor az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásában. Az urológus, robotsebész a megelőzés és a megfelelő időben elvégzett szűrések fontosságára hívta fel a figyelmet a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
Az urológia az egyik legátfogóbb orvosi szakma, hiszen a szakember a születésüktől egészen életük végéig nyomon követi a pácienseket – kezdte előadását dr. Póth Sándor urológus, robotsebész az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi összejövetelén. Mint elmondta, az urológiai elváltozások két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe az életminőséget befolyásoló, a másikba a komoly egészségkárosodáshoz, akár halálhoz vezető betegségek tartoznak.
Rendkívül veszélyes a világos sejtes veserák, aminek az előfordulása ugyan „csak” három százalék, azonban ez a leggyakoribb urológiai daganat. A korral nő az előfordulása, leggyakrabban 70-75 éves korban alakul ki. Rizikófaktora a többi között a rendszeres dohányzás. Az EU-ban a tíz leggyakoribb ráktípus egyike. Halálhoz vezethet, ám ha időben felismerik, akár laparoszkópiás műtéttel viszonylag könnyen kiműthető és gyógyítható.
Sokakat kínoz az általában genetikai vagy anatómiai hátterű vesehomok, valamint a vesekő, ráadásul mindkettő nagy százalékban visszatér. A kő ultrahanggal nagy biztonsággal kimutatható, amennyiben időben történik a feltárás, nem kell tartani a vesék elvesztésétől. Bár a vesekövek 80 százaléka magától távozik, ha egy apró, 4-5 milliméteres kő elindul, úgy tud fájni, mint a szülés. Szintén rendkívül fájdalmas a vesegörcs, amely akár életveszélyes állapothoz is vezethet.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás „csak” az életminőséget veszélyezteti; 30 éves kor után tízévente 15 százalékkal nő a kockázata, továbbá a tünetek súlyossága (idetartozik a gyakori éjszakai vizelés, a vizeletelcsöppenés). Kimutatása manuálisan egyszerű és fájdalommentes.
Sokkal veszélyesebb a prosztatarák: évente 1500-1600 új esetet dokumentálnak, 1400-an pedig ebben a betegségben halnak meg. A vérből meghatározható a prosztata specifikus antigén- (PSA-) értéke, ami jelzi a betegség kockázatát. Gyanú esetén – ha a PSA 3 felett van, vagy a családi halmozottság miatt – ajánlott a biopszia, azaz a szövetmintavétel. Rendszeres szűrés akkor indokolt, ha a PSA 3 ng/ml és 1 ng/ml közötti. Ritkított szűrés indokolt 60 éves kor felett.
A második leggyakoribb urológiai daganat a hólyagrák, az összes rák tekintetében férfiaknál az ötödik, nőknél a tizenegyedik. Alig tizenöt év alatt 30 százalékkal emelkedett e betegség előfordulása. Létezik kiemelkedő és lapos daganat, mindkét típust kizárólag sebészi úton lehet eltávolítani, ami viszonylag könnyű művelet. Legalábbis eleinte, a nagyra növő, tumorral átszőtt hólyagot viszont már el kell távolítani. Ez megoldható robottechnikával és laparoszkópiával. Bárhogy is történik, és egyes esetekben hiába rejthető el a szervezetben az újonnan épített hólyag, a beteg életminősége drasztikusan megváltozik.
Felmerülhet a kérdés: hogyhogy nem érzékeljük a daganatot? A válasz az, hogy hiába nőhet nagyra, sokáig nem ad jelet, nem fáj. Első tünete a vizeletben megjelenő, szabad szemmel nem látható vér, ami azonban szűréssel kimutatható.
Sokakat érintenek a vizelettartási problémák. Nőknél gyakori, hogy szülés után megváltozik a medence környezete, de önmagában a korosodás is okozhatja ezt. Létezik sürgető jellegű, ami a prosztatamegnagyobbodás tünete is lehet, amikor nem mindig jut el a beteg az illemhelyig. Egy másik típus a tüsszentés, köhögés miatti vizeletvesztés.
A hererák 20 és 30 éves kor között, majd 60 év felett a leggyakoribb. Folyamatosan nő az előfordulása, pedig önvizsgálattal a betegség már korai, könnyebben gyógyítható stádiumában felismerhető. A férfiak havonta egyszer tapogassák át a heréiket, és amennyiben elváltozást tapasztalnak, azonnal menjenek el urológushoz!
Dr. Póth Sándor kérdésekre válaszolva elmondta, hogy panaszmentesség esetén 50 éves kor alatt valóban elegendő ritkábban prosztataszűrésre járni, kivéve akkor, ha a családban vannak prosztatarákos betegek. A prosztatamegnagyobbodást nem lehet megelőzni. Családi halmozottság esetében 40 év felett különösen érdemes odafigyelni a prosztata jelzéseire.
Ami a vesekövet illeti, vagy szövetdarabra épülnek rá a kristályok, vagy kicsapódnak a vesében. A kő mindig egy jel – nem az a kérdés, hogy van-e, hanem a miértre kell koncentrálni. Ok lehet az elégtelen folyadékfogyasztás, a rossz táplálkozás. Sokszor ennek kapcsán derül fény más szervek, így a pajzsmirigy, a bél betegségeire.
sm.