Árkay Aladár, a művészeti remekművek építője

„Nagymamától, Árkay Tesszától hallottam a legtöbbet róla. Azt mondta, nagyon kedves ember volt az édesapja. Kislánykorában sokszor a térdére ültette, és mesélt neki. Közben pedig rajzolt. Például a Piroska és a farkas felolvasása közben az egyik kezével a farkast, a másikkal Piroskát rajzolta le. Mindkét keze egyszerre, de külön dolgozott” – idézte fel egyik kedves családi emlékét Aczél Péter építész a dédapjáról, Árkay Aladárról szóló előadás során, amelyet Beöthy Mária építész tartott a Hegyvidék Galériában.
Árkay Aladár 150 évvel ezelőtt, 1868-ban született. Édesapja, Árkay Sándor kiváló műlakatos volt, több jelentős épület kovácsoltvas díszeit is ő készítette: Budapesten egyebek mellett a New York-palotáét, a Nyugati pályaudvarét, a Dísz téri Honvéd Főparancsnokságét és az Erzsébet hídét. A Hegyvidéken sétálva érdemes megállni a Városmajor utca 54-es szám előtt, és szemügyre venni a míves kovácsoltvas kerítést, ami – bár kevesen tudják – szintén Árkay Sándor keze munkáját dicséri.
A fiú hamar édesapja nyomdokaiba lépett, 1886-ban felvették a budapesti Műegyetem építész karára. Tanulmányai során festészettel is foglalkozott, Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere. Beöthy Mária szerint ez az oka annak, hogy Árkay Aladár épületei egyben művészeti remekművek is. Tehetségének köszönhetően a diploma megszerzése után először a Fellner és Helmer cég irodájában helyezkedett el, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári palota építkezésén dolgozott. Később apósával, Kallina Mórral társult, és részt vett a budai várban épülő – azóta már tovatűnt – Honvédelmi Minisztérium, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű tervezésében is.
1905-ben elkészült az első önálló épülete, a Hősök terén ma is megtalálható Babochay-villa, amelyet később teljesen lecsupaszítottak. Már csak néhány régi fotográfia őrzi az egykor patinás, lechneri hatásokat mutató remekmű eredeti arculatát.
Árkay Aladár munkáiban felfedezhetők a korszak építészeti lenyomatai – a finn nemzeti romantika, az amerikai modern építészet vagy a magyar népművészet hagyományai. „Nem kötelezte el magát egy stílus, vagy formavilág mellett sem. Az eklektikától indult, majd életművében a szecesszió vált meghatározóvá, modern párhuzamok mellett. Változatos épületei szinte szobrászi alkotások” – mondta Beöthy Mária.
A bírák és ügyészek részére tervezett összefüggő villanegyed ékes példája a különböző hatások ötvözésének. A Kis-Sváb-hegy lankáin, a Ráth György utca, Tóth Lőrinc utca, Istenhegyi út és Határőr út által határolt területen elhelyezkedő, késő szecessziós, összefüggő villasort napjainkban is sokan felkeresik, hogy gyönyörködjenek benne. A házak – a régi felvételek alapján – alig változtak: több olyan épület is van, aminél csupán a modern nyílászárók emlékeztetnek az idő múlására. Ilyen például Árkay Aladár 1910 és 1913 között épített szecessziós otthona, amely az Alma utca 1. szám alatt még mindig régi pompájában tündököl.
Jelentős művei között szerepel a 20. század eleji építészet emblematikus alkotása, a Fasori református templom, amelynek belsőépítészeti munkáit is maga végezte. Nem sokkal később, 1922 és 1925 között épült fel a Városmajorban található kis templom, ahol a magyar népies szecessziós stílust az angol és a finn romantikus hatással ötvözte. Az épület befogadóképessége hamarosan kevésnek bizonyult, ezért új plébániatemplom tervezésével bízták meg őt. Ezt már fiával, Árkay Bertalannal együtt végezte.A templom felszentelését Árkay Aladár már nem élhette meg, fiának egyedül kellett befejeznie a munkát. A szentélyben található színes üvegablakokat Árkay Bertalan felesége, Sztehlo Lili, a 20. század egyik legjelentősebb képzőművésze tervezte. A külön álló harangtorony, valamint a kis templomot összekötő árkádsor szintén Árkay Bertalan irányításával valósult meg.
A második világháború első nagy budapesti támadásánál a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom közelében csapódtak be a bombák, oda, ahol most a Mária-szobor áll. A légnyomás akkora volt, hogy Sztehlo Lili Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablaka színes szilánkokra hullott. A 2016-ban alakult Sztehlo Lili Kulturális Egyesületnek köszönhetően hamarosan sikerül befejezni a különleges üvegablakok rekonstrukcióját (erről 2018. szeptember 4-i lapszámunkban részletesen olvashatnak – a szerk.).
„Árkay Aladár hívő ember volt. Templomai nem csak építészeti alkotások. Mély belső tartalommal is bírnak” – fogalmazott Aczél Péter építész, aki egy szívszorító történetet is megosztott a közönséggel: „Bertalan a háború előtt divatos építész volt, a tizenkettedik kerületben több villát tervezett. A háború után azonban minden megváltozott, »nem megbízható ember« lett. Sikerült elhelyezkednie egy tervezőirodánál – hogy melyikben, azt nem mondom meg. Később megtaláltuk a személyi anyagát, amelyben azt írták róla az elvtársak, hogy rendkívül jó szakember, aki nagy türelemmel foglalkozik a körülötte dolgozó fiatalokkal, de nem hajlandó részt venni a szocializmus építésében. Ha jól emlékszem, úgy fogalmaztak: hagyjuk dolgozni, hogy meg tudjon élni.”

Boussebaa Mimi