Klímavédelem tetőzöldítéssel

„A zöldtetők gyors terjedésének elsődleges oka a klímaváltozás” – jelentette ki Dezsényi Péter a Hegyvidéki Zöld Iroda és a Klímabarát Települések Szövetsége közös rendezvényén, a Klímabarát esték szeptemberi összejövetelén, a Barabás Villában. Az okleveles kertészmérnök a „Zöld a házam teteje” címmel meghirdetett előadásában arról beszélt, hogy világszerte egyre népszerűbbek a zöldtetők. Csak Németországban már több mint 100 millió négyzetméteren alkalmazzák ezt a technológiát, de Magyarországon is mintegy 3 millió négyzetméteren alakítottak ki növényzettel borított tetőket, amik persze nem feltétlenül a házak tetején találhatók – a szakma ugyanis a mélygarázsok felett létrehozott felszíni parkokat is zöldtetőként tartja nyilván.
A klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás egyik jellemző tünete, hogy hosszabbak a kánikulai időszakok, növekszik a nyári csúcshőmérséklet. Dezsényi Péter elmondta, hogy a zöldtetők a jó hőszigetelő képességük miatt kiváló védelmet nyújtanak a forróság ellen, ezáltal pedig segítenek takarékoskodni az energiával, a hűvösebb helyiségekben ugyanis sokkal kevésbé van szükség az energiafaló légkondicionáló berendezésekre.
Szintén az éghajlatváltozással függ össze, hogy a városokra egyre hevesebb zivatarok zúdulnak. A hirtelen és nagy mennyiségben lehulló eső okozta károk enyhítéséhez is hozzájárulnak a növényzettel borított épületek, hiszen jelentős mennyiségű csapadékot tartanak vissza – 1 négyzetméternyi zöldtető akár 100 liter vizet is meg tud fogni. A helyben maradó víz óriási érték: táplálja a tetőn lévő növényeket, amik oxigént termelnek, és segítenek megkötni a városi levegőben lévő szennyezőanyagokat.
„Több ezer éve léteznek zöldtetők, de a modern építészetben is több mint száz éve alkalmazzák ezt a technológiát” – emelte ki a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke. Példaként hozta fel az ókori feljegyzésekből ismert babiloni függőkertet, a Skandináviában és Izlandon régóta alkalmazott fűtetőket, valamint azokat a svájci és németországi, ma is álló, a 19. század végén emelt közfunkciójú épületeket, amiknek a tetején már bő egy évszázada virulnak az őshonos növények.
A legelterjedtebbek az extenzív zöldtetők, amiken a beültetett növények önfenntartó módon élnek, pontosabban minimális gondozást igényelnek – öntözésre leginkább csak a kiépítés utáni első évben van szükség, amíg megerősödik a növénytársulás. Leggyakrabban szárazságtűrő varjúhájféléket telepítenek a szakemberek, ezek akár három hónapot is kibírnak csapadék nélkül. Magyarországon, az éghajlati viszonyok miatt, az extenzív tetőkön legalább nyolc centiméter vastag ültetőközeg alkalmazását javasolják, ezáltal a födémre négyzetméterenként 100-150 kilogramm teher nehezedhet.
A zöldtetők másik nagy, ugyancsak egyre bővülő csoportjába az intenzív kialakításúak tartoznak. Ezek általában olyan legalább 40 centiméter vastag termőréteggel borított zöld területek, ahová akár cserjéket, fákat is lehet ültetni. A tetőkertek állandó kertészeti gondozást igényelnek, továbbá a hazai éghajlat mellett az automata öntözőrendszer használata is elengedhetetlen.
A kertészmérnök arról is beszélt, hogy a XII. kerületben is terjednek a sok szempontból hasznos zöldtetők. Ebben nagy szerepe van a Hegyvidéki Önkormányzatnak, amely már 2009 óta előírja, hogy új lapos tetők létesítése esetén, valamint lapos tetők rekonstrukciója során – ha a meglévő épület nem védett, és a szerkezet a statikai szakvélemény alapján lehetővé teszi – a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét „zöldíteni” kell.
Az önkormányzat a saját példájával is igazolta, hogy egy sivár tetőfelületet zöldellő oázissá lehet alakítani. Tavaly készült el a polgármesteri hivatal alagsori tanácsterme felett a varjúhájfélékkel és más árnyék- és szárazságtűrő növényekkel beültetett extenzív zöldtető, ami az épület színfoltjává vált.

sz.