Nemzetközi együttműködés a méhekért

A méhek és más beporzó rovarok jelenléte elengedhetetlen ökoszisztémánk fennmaradása szempontjából. Védelmük érdekében szlovén vezetéssel nemzetközi projekt indult, amihez magyarországi partnerként a Hegyvidéki Önkormányzat is csatlakozott.
A méhbarát közösségi hálózatok kialakításának lehetőségeiről zajlott a napokban nemzetközi tanácskozás a Hegyvidéki Önkormányzat munkatársainak részvételével a polgármesteri hivatalban. Az URBACT – BeePathNet projekt keretében Ljubljana (Szlovénia), Amarante (Portugália), Bydgoszcz (Lengyelország), Cesena (Olaszország) és Nea Propontida (Görögország) képviselői látogattak a XII. kerületbe.
„Örülnénk, ha a borászkodáshoz hasonlóan a méhészkedés is divattá, népszerű hobbivá válna. Ezzel nemcsak saját mézet termelhetnének maguknak a vállalkozó kedvűek, hanem hozzájárulnának környezetünk sokszínűségének megőrzéséhez, hiszen a méhek beporzóként nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a természetben” – mondta el a tanácskozáson Pokorni Zoltán polgármester.
Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője kiemelte, alapvető szándék, hogy a XII. kerület méhbaráttá váljon. Ennek a most induló kétéves projekt az egyik alappillére, amelynek célja helyi szinten egy önkéntesekből álló méhbarát hálózat kialakítása. Szervezése már megkezdődött, tagjai hamarosan megtartják első találkozójukat. A csapathoz eddig méhészek, kertészeti és természetvédelmi szakemberek, óvodavezetők, kulturális intézmények munkatársai csatlakoztak, de további érdeklődők jelentkezését is várják.
„Nem csak attól lesz méhbarát a kerület, hogy bővül a kaptárok száma. Legalább ilyen fontos a széles körű szemléletformálás: korosztálytól függően játékos foglalkozásokkal, valamint ismeretterjesztő előadásokkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy senki se féljen indokolatlanul a méhektől, és meg tudja különböztetni őket a darazsaktól” – fogalmazott az irodavezető.
A hegyvidéki óvodákban, iskolákban – a másfél évvel ezelőtt meghirdetett Mézeskuckó-programhoz kapcsolódva – tavasszal Mézes reggeli címmel tervez foglalkozásokat az önkormányzat. Túl azon, hogy reggelire mézes kenyeret ehetnek a gyerekek, méhészek tartanak majd bemutatót, és mesélnek arról, hogyan kell bánni a méhekkel.
Bár sokan azt hiszik, hogy a méhek nem érzik jól magukat a városban, ez tévedés. A monokultúrás mezőgazdasági termelés terjedésével folyamatosan szűkül a szorgos rovarok élettere, emiatt pedig egyre nagyobb jelentősége van a városi méhészkedésnek. A Hegyvidéken jelenleg is dolgoznak méhészek, munkájuk eredményeként néhány éve létrejött a nemzeti parki védjeggyel is ellátott Normafa méz.
„Az utóbbi időben nálunk mindenki a környezetvédelemről és a méhekről beszél, 2016-ban ugyanis Ljubljana nyerte el az Európa Zöld Fővárosa címet, egy évvel ezelőtt pedig szlovén kezdeményezésre az ENSZ május 20-át a méhek világnapjává nyilvánította” – mondta el lapunknak Maruška Markovčič, az URBACT – BeePathNet projektben vezető szerepet vállaló ljubljanai önkormányzat vidékfejlesztési főtanácsadója.
A szlovén fővárosban a méhbarát környezet kialakítása érdekében mintaértékű együttműködés jött létre a méhészek, civil szervezetek, iskolák, egyetemek, kutatóintézetek, kulturális intézmények, telekommunikációs és egyéb vállalatok, továbbá különféle szolgáltatóegységek, például bevásárlóközpontok, hotelek, éttermek részvételével. A szereplők önkéntes vállalásaikkal segítik a méhek városi jelenlétét és a szemléletformálást. A múzeum kiállítást rendez, az iskolákban bemutatókaptárok nyílnak, a szállodákban a tetőről származó mézet kapják a vendégek, a látogatók pedig végigjárhatják a mézkészítés állomásait a városban.

d.