Vendégeskedjünk, amíg még tart a farsang!
Közelegnek a farsangi időszak zárónapjai: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. Ezek alkotják a téli ünnepi időszak csúcspontját, a „farsang farkát”. Érdemes kihasználni a hátralévő napokat, és jókedvű családi, baráti összejöveteleket tartani, amelyeken finom, a megszokottól eltérő ízű, megjelenésű fogásokkal is meglephetjük a vendégeket. Ez nem azt jelenti, hogy több munkát kell belefektetni az elkészítésükbe, sokkal inkább fantáziára, ötletességre és egy kis merészségre van szükség!
Partifalatok
Ezekből a sós harapnivalókból annyit érdemes készíteni, hogy minden vendégre jusson legalább három darab. A legnagyobb előnyük, hogy ha finomak az alapanyagok, nem ronthatók el. Előételként is kínálhatók, és az alkalom kedvéért egy részüket némi télen is megvásárolható friss gyümölccsel is díszíthetjük, amitől igazán ünnepi jelleget kapnak.
Hozzávalók 20 darabhoz
20 egyforma kerek sós keksz vagy kerekre vágott szendvicskenyér
40 dkg vajkrém (a krémek alapjául)
A továbbiakban saját döntés alapján
2-2 evőkanál: sajtkrém, tojáskrém, avokádókrém, májkrém, sonkakrém, tejszínes tormakrém, kaviáros vajkrém
4-4 szelet sonka, füstölt lazacszelet
5 dkg rokfort sajt
5 dkg fekete kaviár
5 dkg ecetes torma
4-6 szem olívabogyó
fél avokádó
fél marék dióbél
kis fürt szőlő
3 ananászkarika
friss bogyós gyümölcs, ribiszke, áfonya
salátalevelek, uborka, metélőhagyma
A különféle krémek egyszerűen készülnek: habosra kevert vajkrémet valamelyik ízesítővel (finomra reszelt sajt, főtt tojássárgája, májkrém, frissen kivájt és citrommal meglocsolt avokádóbelső, tejszínhabbal lazított ecetes torma, kaviár) összekeverünk, és hozzá illő fűszerekkel (só, őrölt fehér bors, citromlé, mustár, kurkuma) kicsit megízesítjük. Fontos, hogy mindig kóstoljuk meg, mielőtt a kekszekre kenjük!
A tetejükön mutatósan elrendezzük a különféle hozzávalókat: a sajtkrémre szőlőszem, a sonkakrémre ananászkarika kerül, a tormakrémre összesodort lazac vagy hajszálvékony sonkaszeletek rakhatók. A vajkrémre rokfort halmozható. A variációknak csak az alapanyagok és a fantáziánk szab határt.
Sonkás zellerropogós
A szárzeller egyelőre nem tartozik a nagyon népszerű zöldféléink közé. Kár, mert amellett, hogy kellemesen friss, fanyar az íze, tele van értékes ásványi anyagokkal és vitaminokkal, óriási rosttartalma pedig csekély kalóriával párosul. Formatartó, nyersen az igazi, de jól tűri a sütés-főzést is.
Hozzávalók
1 csomag mélyhűtött, leveles vajastészta
4 hosszú és erős szál szárzeller
15 dkg főtt, füstölt sonka
1,5 dl tejföl
1 tojássárgája
só
őrölt bors
mustár
8 dkg reszelt sajt
A tészta nyújtásához
liszt
A tetejére
tojás
A tésztát hűtőszekrényben hagyjuk felengedni. A szárzellert alaposan megmossuk, lecsöpögtetjük, leveleit lecsipkedjük, és néhányat felaprítunk, a többit máshoz használhatjuk fel. A zellerszárakat megtisztítjuk, azaz a vékony hártyáját lehúzzuk, és kb. 12 centis darabokra vágjuk. Néhány percre enyhén sós, forró vízbe dobjuk, hogy kissé előfőzzük. (Ezt nevezik blansírozásnak.) Hideg vízzel azonnal leöblítjük, majd jól lecsöpögtetjük.
A sonkát apróra daraboljuk, és a tejföllel meg a tojássárgájával pépesre aprítjuk (aprítógépben vagy merülőmixerrel.) Megsózzuk, megborsozzuk, és egy kevés mustárral ízesítjük. Belekeverjük a reszelt sajtot és az összevagdalt zellerlevelet. A felengedett tésztát belisztezett deszkán 5 milliméter vastagra nyújtjuk, és 15 centi hosszú, 5-6 centi széles csíkokra vágjuk.
Mindegyiknek a közepét megkenjük a sonkás krémmel, és 1-1 zellerszárat fektetünk rá. (Kissé bele is nyomkodjuk.) A felvert tojással körbekenjük a széleit, majd egymástól 2-3 centi távolságra sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk. Előmelegített, forró sütőben (220 Celsius-fok, légkeveréses sütőben 200 Celsius-fok) 15-20 percig sütjük.
Dupla sajtos hagymaleves
A hagymaleves pórias téli ételnek számítana egyébként, de többféle sajttal, húslevessel, borral „felturbózva” alkalmi fogásnak is beillik. A húsleves nem mellőzhető belőle, ha nincs készen, akkor biominőségű húsleveskockából is elkészíthetjük.
Hozzávalók
2 nagy fej vöröshagyma
2 evőkanál olaj
3 dkg vaj
1 csapott evőkanál finomliszt
2 dl fehérbor
1 l átszűrt húsleves
4 kisebb szelet kenyér
10 dkg reszelt trappista sajt
só
őrölt bors
4 evőkanál reszelt parmezán
A hagymát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, majd az olaj és az olvasztott vaj keverékében, közepes lángon, kevergetve 6-8 perc alatt üvegesre pároljuk. Ekkor meghintjük a liszttel. Egy percig együtt sütjük, azután felöntjük a borral és a levessel.
Felforraljuk, és néha megkeverjük, majd kis lángon 20 percig főzzük. Közben a kenyeret egy centiméteres kockákra vágjuk, sütőben megpirítjuk. Tálaláskor elosztjuk a mélytányérokban, és összekeverjük a reszelt trappista sajttal. A forró levest megkóstoljuk, ha kell, sózzuk, borsozzuk. A tányérokba merjük, és a tetejére reszelt parmezánt szórunk, majd azon forrón kínáljuk.
Mézes-narancsos ragu
Akármilyen hihetetlen, a narancs az a ritka növény, amit Kolumbusz nem hozott, hanem vitt Amerikába. A ma ismert narancshoz hasonló gyümölcsöt a 16. században portugál hajósok szállították Dél-Kínából Európába, ezért hosszú ideig kínai aranyalmának nevezték. A narancs különleges friss ízt, zamatot kölcsönöz az ételeknek, amit különösen télen érdemes kihasználni.
Hozzávalók
4 narancs, legalább 2 belőle bio-, azaz kezeletlen legyen
40 dkg sertésszűzpecsenye vagy kicsontozott karaj
2 evőkanál olaj
só
1 evőkanál almaecet
2 evőkanál méz
1 kiskanál étkezési keményítő
A körethez
10 dkg rizs
A két bionarancs héját lereszeljük, levét kipréseljük. A másik két narancsot kifilézzük, vagyis a gyümölcsöt meghámozzuk, majd kis tál fölött a gerezdeket elválasztó hártya mentén bevágjuk, és a gyümölcshúst – a filéket – kiemeljük. Közben a kicsöpögő levét a többi narancsléhez öntjük. A húst kisujjnyi csíkokra vágjuk, az olajon, nagy lángon, kevergetve 5 percig sütjük, kissé meg is pirulhat, majd enyhén besózzuk.
Ráöntjük a narancslevet, az ecetet meg a mézet. Öt-tíz percnyi forralás után, amikor meggyőződtünk róla, hogy a hús már biztosan megpuhult, beleszórjuk a narancsfiléket, 1 deci vízzel simára keverjük a keményítőt, és ezzel sűrítjük a narancsos-mézes ragut. Végül még 5 percig együtt főzzük, megkóstoljuk, ha kell, sóval, néhány csepp ecettel kellően pikánsra ízesítjük. Párolt rizzsel – nagyon mutatós, ha vadrizzsel – keverve tálaljuk.
Kókuszos banán
A banán a trópusok igazi ajándéka. Praktikus, mert könnyen hámozható, laktató és finom gyümölcs. Bőségesen tartalmaz szénhidrátokat, de van benne A-, C- és B-vitamin is. Krémessége, édessége miatt ideális desszertalapanyag, de a sós ízekkel is meglepően harmonizál.
Hozzávalók
4 érett banán
5 dkg vaj
citromlé
6 evőkanál kókuszreszelék
méz
A vajat megolvasztjuk egy serpenyőben, és a meghámozott banánokat körös-körül aranybarnára sütjük rajta. Ezután enyhén meglocsoljuk citromlével. A kókuszreszeléket egy serpenyőben kevergetve szárazon megpirítjuk, vigyázva, mert világosbarnának kell maradnia!
A megsült banánokat tűzálló tálba egymás mellé fektetjük, bekenjük mézzel, megszórjuk kókuszreszelékkel, és forró sütőbe tolva néhány percig pirítjuk, majd valamilyen pikáns vörös bogyóból – ribiszke, vörös áfonya, csipkebogyó – készült lekvárral kínáljuk. Különleges lesz, ha a forró banánokat jéghideg mártással tálaljuk, amihez 10-15 dkg mélyhűtött gyümölcsöt egy kevés citromlével és cukorral ízesítve turmixolunk.