A díva és a „beépített ügynök”

Megszokhattuk már, hogy a pop, a rock és a jazz legkiemelkedőbb képviselőit hozza el a Get Closer koncertiroda a XII. kerületbe, a MOM Kulturális Központ vagy a MOM Sport színpadára. Az utóbbi években olyan híres énekeseket hallhattunk, mint Macy Gray, Patricia Barber, Lizz Wright vagy Richard Bona, ami pedig a hangszeres művészeket illeti, Chick Coreától és John Scofieldtől Pat Methenyig és Dave Hollandig hosszan sorolhatnánk a jazzelit képviselőit.
A MOMkult februári műsorfüzetének címlapján Martha High amerikai funky/soul énekesnő fotója ígért újabb nagy eseményt a műfaj kedvelőinek. A hetvenen túl is hihetetlen dinamizmusáról ismert díva 1945-ben New Yorkban született. Az amerikai feketék túlnyomó többségéhez hasonlóan a „könnyű műfaj” valamennyi stílusával találkozott élete során, legyen az jazz, blues, gospel, funk, soul, R&B, sőt a legújabb irányzatokat is alkalma volt megismerni. Évtizedeken keresztül a soul keresztapjaként ismert világhírű énekes, James Brown partnereként lépett fel. Napjainkban szólókarrierje mellett a funk egyik legnagyobb hangszeres mesterének, Maceo Parker szaxofonos együttesének az énekesnője.
A zsúfolásig megtelt MOMkult színháztermében értő és lelkes közönség fogadta őt és az olasz hangszeres triót. A Hammond orgonát Leonardo Corradi bűvölte, a színpad közepén álló hatalmas dobfelszerelés mögött Tony Match ült, a jobb oldalon pedig Roy Panebianco gitározott és olykor vokálozott is.
A hosszú karrier számos sikerdala elhangzott, például James Brown korai szerzeménye, a Cold Sweat, vagy Martha High néhány népszerű saját kompozíciója, a soul emblematikus száma, mint az A Woman Like Me, a Stay Tonight, a The Hardest Working Woman. A balladák közül kiemelkedett a Lean On Me, amelyet High régi szerzőtársával, Luca Sapióval közösen írt.
A zenészek két-három alkalommal külön is bemutatták tudásukat. Volt, amikor az orgona, másutt a gitár dominált, sőt egy dobszólónak is tapsolhattak a jelenlévők. Különösen az orgona utolérhetetlen mesterének, Jimmy Smithnek Eight Counts for Rita című dalában remekelt Leonardo Corradi.
Martha High oldott, kellemes légkört teremtett, sokat beszélt hallgatóságához. Fokozta a hangulatot, hogy két párt is felhívott a színpadra, és együtt táncoltak. Amikor pedig lejött a nézőtérre, először három hölgyet, majd három urat sikerült megénekeltetnie. A nők egyike, egy vörös hajú fiatal már-már a „beépített ügynök” látszatát keltette, mert elképesztően jól adta elő a könnyen elsajátítható dallamot. A ráadásnál aztán már mindenki felállva táncolt, tapsolt és énekelt…

Márton Attila