Egyedülálló lesz a meghosszabbított fogaskerekű

A VEKE régóta szorgalmazza a pálya meghosszabbítását. Milyen indokai vannak erre?

– Egyesületünk a folyamatos romlást látva 2004 végén javasolta először a járat fejlesztését. Ennek lényege, hogy a fogast újra be kell kapcsolni a főváros közösségi közlekedésének rendszerébe. Arra van szükség, hogy az utasok közvetlenül a metrótól juthassanak el fő úti céljukhoz – ez pedig nem más, mint a Normafánál kezdődő zöldövezet. Ha nem így teszünk, továbbra is busszal, vagy ami sokkal rosszabb, autóval akarják majd megközelíteni a területet.

Mit lehet tudni az új nyomvonalról és a kiszolgáló létesítményekről?

– A Hegyvidéki Önkormányzat felkérésére 2007 szeptemberére részletesen kidolgoztuk az elképzelésünket. Ebben egyedül a felső végállomás kérdése maradt nyitva. A BKK által megrendelt részletes műszaki tanulmánynak is ez a kiindulópontja. Javaslatunk mára gyakorlatilag beépült a főváros projektjei közé, és csak arra vár, hogy megkezdődhessen az engedélyköteles tervek elkészítése. Az utolsó lépés a felső végállomás helyének kijelölése volt, a három lehetséges verzió közül a kerület a teljesen vagy részlegesen lebontandó Olimpia Szálló mögötti, Távcső utca felőli területet választotta. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a nyomvonal nem keresztez nagyobb közműveket, érintetlenül hagyja az Eötvös utat, és védett erdőterületeket sem kell hozzá igénybe venni. Tíz év alatt sikerült ide eljutni, ehhez persze az is kellett, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat végig kiálljon az elképzelés mellett.

Hogyan szolgálná a Normafa és a környezetvédelem ügyét a meghosszabbított pálya?

– A fejlesztés eredményeképpen a fogaskerekű a villamoshálózat szerves részévé válik, hivatásforgalmi és hétvégi szabadidős szerepe jelentősen növekszik. A Széll Kálmán térről átszállás nélkül – és ami legalább ilyen fontos, a busznál gyorsabban – el lehet majd jutni vele egészen a Normafáig. Nem véletlenül kapott számot néhány éve a járat, ezzel kívántuk demonstrálni a vonalhosszabbítás szándékát. Alapvető fontosságú a védett terület közlekedési terhelésének csökkentése, az áldatlan állapotokat – még az erdőben is parkolnak! – mindenki láthatja hétvégenként. Arra is számítunk, hogy a hegyen található intézmények – iskolák, sportcentrum – megközelítésében szintén előtérbe kerül a fogas használata. Nem utolsósorban pedig a csillapított közúti forgalom a helyi lakók számára is élhetőbb környezetet teremt.

Elképzeléseik szerint hogyan nézne ki néhány éven belül a fogaskerekű vonala?

– A beruházás kapcsán vadonatúj, villamoshoz hasonló járművek beszerzésére lesz szükség. ezek a Szilágyi Erzsébet fasorban, valamint a meghosszabbított vonal felső szakaszán hagyományos villamosként üzemelnek majd, a fogasléces szakaszon pedig fogaskerekűként. Ez a „kétéltű” üzemmód nem szokatlan megoldás, számos példát találunk rá külföldön. Az újdonság az, hogy alacsonypadlós villamossal még nem valósították meg sehol, ebben Budapest lesz az első, így megmarad a járat műszakikuriózum-jellege is. A megállóhelyek az uniós akadálymentességi előírásoknak megfelelően épülnének át. Ugyanakkor az úgynevezett „svábhegyi stílusnak”, ami a fogaskerekűt, a hűvösvölgyi és a zugligeti villamosvonalakat építészetileg jellemzi, valamilyen formában meg kell maradnia – szép feladat ez az építészek számára! A Városmajorban elbontják a szörnyű szocreál betonmonstrumot, az 1945-ben leégett régi indóház épülete viszont visszaépíthető, a terület a park felé kinyitható. Csökken az üzemi rész, mert a járművek karbantartása átkerülne a közeli Szépilona kocsiszínbe. A felső végállomáson új kiszolgáló épület létesülne, a Széchenyi-hegyi és a svábhegyi védett épületek eredeti formájukban újulnának meg. A nosztalgiajáratok közlekedtetésére továbbra is a Városmajor és a Széchenyi-hegy között lenne lehetőség. A Hegyvidéki Önkormányzat pedig egy felújított fogaskerekű gőzmozdonyt kíván kiállítani a leendő végállomás közelében.

M. M.