Tavaszvárás hegyvidéki módra
A Városháza tér igazi közösségi pont a hegyvidékiek életében – mint kiderült, sokan izgatottan várják, hogy bekerüljön postaládájukba az éppen aktuális programot hirdető szórólap. Nem csoda hát, hogy a gazdag élményeket ígérő, hagyományos tavaszváró mulatságról sem akart lemaradni senki.
„Mindig figyelem a plakátokat és a postaládát, hogy időben értesülhessek a soron következő programról. A kislányomat hosszú órákra lekötik a foglalkozások, de nemcsak ő, hanem mi, szülők is, nagyon jól érezzük magunkat. Több barátság szövődik itt a kicsik és a felnőttek között, és a rendezvények után is megmarad a kapcsolat; sokakkal a Margaréta játszótéren találkozunk, és ott folytatjuk mindazt, amit itt elkezdtünk” – mesélte Szoták Ágnes, aki gyermekével, Clarával ezúttal sem hagyta ki a Városháza téri Tavaszvárót.
A kétnapos rendezvényen szinte minden korosztály bőséges programkínálatból válogathatott. A színpadon sokak mellett fellépett az Eszter-lánc mesezenekar, a Trio Estate, a Maxwell Red és az Antal Gábor Trió is.
„Minden hegyvidékinek el kell jönnie egyszer ezekre a Városháza téri mulatságokra! Nagyvárosban élünk, de ez a tér olyan, mint egy külön kis falu. Észre sem veszem a villamos és az elsuhanó autók zaját, annyira magával ragad az itteni hangulat” – lelkendezett Hartmann József, akinek a Szenior örömtánc-bemutató tetszett a legjobban.
„Elszédülni!” – nehéz lenne megszámolni, hányszor hangzott el a körhinta indulására felkészítő mondat. Mert – ahogy az lenni szokott – ez a játék volt a gyerekek egyik kedvence.
„Nagyon vicceseket szokott mondani a körhintás bácsi. Mindig eljövünk anyával, voltunk az anyák napi ünnepségen is, akkor itt készítettem neki az ajándékomat” – mondta a hétéves Clara, a körhinta egyik lelkes rajongója, aki azt is elárulta nekünk, hogy rengeteg környékbeli pajtást sikerült szereznie a Városháza téri programoknak köszönhetően.
„Már tíz éve foglalkozunk népi játszóházzal, szinte minden hasonló rendezvényre eljövünk. A legenda egyébként igaz: aki egyszer felszáll a körhintára, az nemigen akar leszállni onnan” – mosolygott Porkoláb Antal, a „körhintás bácsi”, akivel a szélsebesen pörgő szerkezet közepén sikerült néhány szót váltanunk.
A lurkókat persze más kalandok is várták: a nyuszisimogatás, a tojásfestés és az arcfestés is jó mókának bizonyult, csakúgy, mint a Csicsergő Táncház kézműves-foglalkozással egybekötött zenés játéka. „Dunántúli táncokat jártunk, igazi családi élmény volt, a gyerekek a szülőkkel együtt tanulták meg a lépéseket. Az ilyen alkalmak nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy a hátunk mögött hagyjuk a rohanó hétköznapokat, és új barátságokat köthessünk” – magyarázta Márton Piroska óvodapedagógus, a táncház vezetője.
„A gyerekek színes húsvéti dekorációkat készíthettek. Az anyukák és az apukák is nagyon élvezték a foglalkozást” – tette hozzá Kovács Annamária, a kézműves műhely vezetője, akitől az apróságok megtanulhatták a csuhényuszi készítését, és elleshették azt is, miképpen lesz a tojástartóból tyúk.
„Tartottunk az időjárástól, hiszen mindvégig lógott az eső lába, de szerencsére végül megúsztuk a rossz időt. A Tavaszváró nagyon jól sikerült, mindenki megtalálhatta a számára legkedvesebb programot, és a zenés produkciók is nagy sikert arattak” – vont mérleget Móczár Gábor, a Hegyvidéki Kulturális Szalon programszervezője, aki munkatársaival együtt mindvégig azért dolgozott, hogy a tavaszvárás az idén is feledhetetlen élményekkel gazdagítsa a Városháza térre kilátogató hegyvidéki családokat.
Boussebaa Mimi