A sohasem volt létrehozása – húsvéti kiállítás a Galéria 12-ben
Huszonhét alkotó csoportos művészeti kiállítása nyílt meg április legelején a Galéria 12 Kávézó és Borbárban. A bensőséges programra Szikora Borbála fuvolajátékával, majd Prof. Emeritus Fekete György belsőépítész inspiráló gondolataival hangolódhattunk rá.
Borza Teréz, a Galéria 12 Egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, azért kérte meg Fekete Györgyöt a kiállítás megnyitására, mert mindnyájukat jól ismeri. Tíz évvel ezelőtt, az egyesület alakulásakor ő is jelen volt a Barabás-villában, és nagy szeretettel azt mondta neki: „Teri, már megint valamit csinálsz? De lesz hozzá erőd, jó lesz!”„Örömmel tölt el, hogy a művek között nagyon szép munkákat találtam” – osztotta meg első benyomásait Fekete György, majd az örömmel kapcsolatban felidézett két történetet. Az elsőt a 70-es évekből, amikor Heisenberg Budapesten járt, és a Magyar Tudományos Akadémiára is meghívták. Vita alakult ki a művészetek és a tudomány mibenlétéről, a kompetenciák, a határterületek összemosódásáról.Heisenberg vélekedése szerint a tudomány dolga az, hogy a végtelen mindenségből kikeresse azokat a pontokat, amelyeket az emberiség boldogulásának szolgálatába tud állítani. A művészetnek és a művészeknek ezzel szemben egyetlen dolguk, hogy „a sohasem voltat” hozzák létre folyamatosan. A művész ugyanis küldött, küldője pedig a Teremtő Isten. Aki nem ennek jegyében hoz létre akár zseniális műveket is, nem tud elszámolni az utolsó ítéletnél a talentumokkal.Fekete György elmesélte azt is, amikor a híres agykutató akadémikus jelentkezett nála, hogy szeretne bemenni egy elnökségi ülésre, mert fontos mondanivalója van. Egy többéves kutatással kapcsolatban kérdezte a jelenlévőket, szerintük vajon mi lehet az, ami életben tartja a 180 milliárd agysejtünket, hogyan vesznek részt a koordinációban, akárcsak az immunrendszer fenntartásában – orvos és gyógyszer nélkül. Találgatások után arra derült fény, hogy az öröm az az emberi tulajdonság, képesség, eredmény, ami a szervezetünket formában tartja, fejleszti, amíg biológiailag alkalmas rá.
Mi köze mindennek a művészethez? – fűzte tovább a gondolatot Fekete György. Tapasztalata szerint a kortárs művészet mintha lemondana az átlagbefogadó örömérzésének a fejlesztéséről. A művészek jelentős része magának alkot. Márpedig a művészi tevékenységben, ha valaki küldött, azért alkot, hogy a Teremtő valamilyen szándékát közvetítse azok felé, akik erre kíváncsiak.A tárlatra rátérve megállapította: „Maga az a tény, hogy egy húsvét örömére rendezett kiállítást húsvét előtt rendeznek meg, és ezáltal korábban feltámasztjuk Jézus Krisztust, vagy kérjük az Úristent, hogy támassza fel, mint hogy a golgotai esemény megtörtént volna – ez nagy öröm.” Egy különös művészettörténeti tényre is rávilágított: „A barokk előtti összes Krisztus-ábrázoláson át van szegezve Krisztus keze, lába, de nem függ a szegen, hanem lebeg, és nem is vérzik. A halál, a feltámadás és a feltámadás utáni áldásosztás egyetlen figurában megjelenik. Ha korpuszt látok bárhol, bármilyen vallásban, bármilyen időszakból, azt keresem benne, hogy aki alkotta, hajlandó volt-e munka közben feltámasztani Jézus Krisztust.”
szd
A Húsvét fénye című kiállítás április 27-ig látható, naponta 16–22 óráig (vasárnap zárva). Cím: XII., Hajnóczy József utca 21.